Római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet, Debrecen, 1941

16 mesterhez munkába állni, aki neki kiképzéséhez kedvezőbb feltételekel nyújt. 3) Minden bizonyítványt, amit tanulóknak és legényeknek munkaidejükről kiadnak, a polgári hatóságnak kell bemutatni hitelesítés végett, hogy ezáltal a sok visszaélés és a bizonyítványok hamisítására az alkalmat kevesbítsék. 4) A »remeklés«, mint céljának meg nem felelő intézmény, végképpen eltöröltessék ,mert ezt rendszerint csak pénzkizsarolásra használ • ják, a szegénysorsú és néha ügyesebb mesterlegényt céljának elérésében gátolja. Aki tanulói és vándorlási idejének célszerű felhasználásáról és megtörténtéről hiteles bizonyítványt mutat fel, részesíttessék mesteri jogokban, vétessék fel az illető mesterek sorába és felelősséggel felvállalandó munkáiról csak a közönségnek tartozzék. 5) Vannak céhszabályok, amelyek által a mesterek is gátoltatnak mesterségük gyakorlásában, amelyek által a mesterek közöli a szabad versenynek még a lehetősége sincs meg. Ilyen szabályok azok, amelyek a mészárosoknál és pékeknél »sorvágás« és »sorsütés« címén divatoznak és amelyek szerint valamely mester csak akkor gyakorolhatja mesterségét, amikor a sor reá kerül. Ebből a közönségre a legveszedelmesebb egyedáruság keletkezik, de káros magukra a mesterekre is, legalább a szorgalmasabb és ügyesebb mesterekre, mert a többi restebb vagy kényelmesebb mestertársaikkal lassii lépést kell tartaniok és azokhoz alkalmazkodniok. Ennek a szokásnak eltörlése versenyt idézne elő a mesterek között, miáltal az árszabályozások is feleslegessé válnának, mert az árat az áru minősége és a szabad verseny határozná meg és akadni fog mester, aki a meghatározott áron alul is hajlandó lesz cikkeit áruba bocsátani, ami jelenben büntetés terhe alatt tilos. Súlymértékek egységesítése és hitelesítése. Svetits Mátyás elnök írásbeli javaslatot nyújtott be a Kamarához a súlymértékek és göngy (tara) körüli visszaélések megakadályozására. A beadvány főbb pontjai a következők: Magyarországon a mértékek között leginkább a köbmérték az, amely egyenetlensége, határozatlansága miatt a legnagyobb visz szaélésekre ad alkalmai. Mindenek előtt meghatározandó lenne az »itzének«, mint minden köbmérték alapjának nagysága, köbfogia'atiíJ .még pedig nemcsak Magyarországra, hanem az egész Ausztriai Monarchiára nézve egyenlően. Az itze-mérték után számtani alapon lennének meghatározandók és egyenlően

1 megállapítandók: 1) Minden köbmérték folyadékokra nézve. Erre nézve a kamara a tized mértékek behozatalát ajánlja, pl. 10050-10 itzés mértékeket. Egy nagy cseber legyen 100 icce, kis cseber 50 icce, kanta 10 icce. A megnevezéshez a Kamara nem ragaszkodik, csupán a mértékek mennyisége számtanilag legyen ugyanaz. 2) Ugyanilyen egyenlőség lenne behozandó mindért egyéb köbös mértékre nézve is. Pl. a terményeknél akár a 72 iccés, u. n. pozsonyi mérő, akár az alföldi négy vékás köböl fogadtassák el mértéknek, csak a hiteles iccének alapján szám-