Római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet, Debrecen, 1941

15 A kamara megalakulása 1850. szept. 25-én ünnepélyes keretek közötl folyt le. A gyűlést a minisztérium által a kamara megalakításával megbízott Reviczky Menyhért miniszteri meghatalmazott nyitotta meg, aki a kamarák jótékony célját és üdvös hatását a kereskedelmi és ipari életre fejtegette és ezek létesítésért hódolatát fejezte ki a Felséges Királynak. Majd megejtették az elnök és titkár választását. A jelenvolt debreceni és nagyváradi 9 kamarai rendes tag közül 6 szavazatta] Svetits Mátyást válaszlotOák még elnöknek és Werner Károly ügyvédet titkárnak. Már a választás napjának délutánján folytatják a gyűlést és már ezen nagy jelentőségű üggyel foglalkoznak. Azok a kérdések és ügyek, amelyek a Kamara gyűléseinek tárgysorozatára kerülnek, elsősorban gazdaságtörténeti szempontból érdemelnek figyelmet. Ezek mutatnak rá arra, milyen kérdések foglalkoztatták akkor a magyar gazdasági élet irányítóit. Érdekesek ezek a kérdések azért is, mert ez az idő átmenet a szabad gazdasági rendszerre, s éppen ezért hevesen forrtak az új eszmék és a kezdeti lendület hevességével iparkodtak útat törni érvényesülésüknek. Ezek felsorolásában nem a krónikás szerepét kívánjuk betölteni, hanem inkább a kérdések csoportosításával rámutatni a kezdődő gazdasági liberalizmus jelenségeire. Állásfoglalás a céhek eltörlése kérdésében Cseh Eduárd kerületi miniszteri biztos felhívást intézett a Kamarához, hogy olyan intézkedések és eszközök igénybevételére hozzon javaslatot, amelyek alkalmazásával megszüntelhetők lennének a céhek kötöttségéből és az árszabályok alkalmazásából származható visszásságok és visszaélések. A Kamara állásfoglalását következőkben fejtette ki: a Kamara meg van győződve azoknak az okoknak alaposságáról, amelyek a min. biztos felhívásában felsoroltattak és senki a Kamaránál jobban nem óhajtja az elavult intézményeknek minél előbbi eltörlését és ezáltal a szabad kereskedői versenynek céltalan bilincsekből való felszabadítását. Azonban 'érezvén és látván, miszerint az iparososztály Magyarországon még nem érte el a művelődésnek azt a fokát, amelyen más országokban áll, másrészt, miután a szabad gazdasági versenyhez megkívánt gyors közlekedő utaknak és eszközöknek teljesen hij jávai vagyunk, a Kamara kénytelen a céhek röglönös eltörlését még ezúttal időelőttinek kimondani. Azonban a céhek az árszabályozások ideiglenes fennmaradásásából eredő visszásságok megakadályozására következő rendszabályok életbeléptetését javasolja: 1) Múlhatatlanul szükséges gondoskodni és szigorúan felügyelni arra, hogy bármely mesterségre magukat elszánó ifjak mesterségük megtanulására legalább 3 évet valamely iparintézetben vagy műhelyben, — mint legény pedig ismét legalább 3 évet vándorlásban eltölteni kötelesek legyenek. 2) A mesterlegénynek adassék szabadság azon