Református tanítóképző intézet, Debrecen, 1941

10 többszörös ugróbajnoka, aki kb. 3—4000 tanuló között az első. Általános tudású, kiváló tehetségű atléta. Feleljünk arra, hogy történhetnek ilyen csodák, mikor a régi világban önképzőköri elnök, festő, zenész legfeljebb kegyelmi elégséges jegyű tornász volt. Ezek a tanulók megértették a test óhaját, a vér zengését és a mozgás kiegyensúlyozásával lettek ilyenek. Ezek nem a testnevelés öncélúságát keresték, hanem játszottak jókedvvel, azért megtalálták benne örömüket. Játékuk felszabadította a szorongó érzéseiket. Ezek a tanulók nem leltek a kék foltoktól, a rúgásoktól, a nyújtó feltörésétől. Ezek nem féltek a szédüléstől. Ezek nem voltak restek kimenni a jó meleg szobából a zúgó szélbe, a tomboló hóviharba, a didergető vízbe. Ezek megértették, hogy meg kell szoktatni mindenhez a kényelmet jobban szerető testet. Hozzászoktatták magukat'a kemény munkához, a lustaság legyőzéséhez. De ezek a példák nem kivételesek a mi intézetünkben, melyek azt bizonyítják, hogy a jó tanulóság nem ellensége a jó tornászságnak. Bizonyítani kívánom azt, hogy a jó tanulásnak még tömegben sem ellensége a mozgás, a testnevelés. Tanítóképző és líceumokban volt : 67 jeles- és jórendű tanuló. Tes1ne\elési középarányosuk 1-60. Egyik gimnázium tanulóinál: A) osztályokban 141 jeles- és jórendű tanuló teslnevelési jegye általánosan 1-35. B) osztályokban 131 jeles- és jórendű tanulónál a testnevelés középarányosa 1-60. Egyik népes polgáriban : 83 jeles- és jórendű tanuló általános testnevelési jegye 1 -37. Vagyis 42 jeles- és jórendű tanulónál a testnevelés általános osztályzata 1-50. íme bizonyítása annak, hogy a tanulás és testnevelés nem ellenségek. Pedig az egyik mozdulatlanság, a másik mozgás. A tanulás zárt helyen, mozdulatlanul végzett munka, a mozgás napfényben levegőn történő öröm. De egyik sem történhet a másik rovására. Ha egyik tényező a másikra nő, akkor létrejön a szellemóriás csenevész testtel, vagy a nagy test és szűk koponya. De van az ifjúságunknak egy része, kik még nem indultak el ezen az egészséges úton. Nem tudtak elindulni különféle valódi és beképzelt ok miatt. Egyik szegénységére, másik sok dolgára hivatkozik. Van, aki valamely gátlást érez az egészséges élet kifejlődése előtt. Nem szereti, fél tőle, szülei ellenzik. Van olyan, akinek nincs önbizalma az eszményi célok megközelítésére. Van olyan, aki elkezdi, de a sikertelenség elkedvetleníti. Lehetnek ezek azért jófejűek, jóbizonyítványúak, de a szellemi élet egyoldalú folytatása hátráltatja harmonikus fejlődésüket. Ezek még nem jöttek rá arra, hogy a mozgásban is a lélek az erő. Nem jöttek rá a testnevelés kiegészítő szerepére, Nem jöttek rá arra, hogy az egyoldalúság az elkorcsosulás tünetét jelenti. Ennek oka legtöbb esetben a testnevelés félreértése (öncélúság képzelése), de legtöbbet a lustaság, vagy a megértetlenség, vezet. Ezt