Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1942

Nincs nemzet a világon, mely a maga életéért való mindennapi munkájában annyira rá volna utalva hősei és vértanúi emlékének kultuszára, mint a magyar. Viszontagságokban oly gazdag történelmünknek nincsolyan korszaka, amely ezt a szent emléket oly termékenyítő rendeltetéssel emelte volna a nemzetfenntartó tényezők sorába, mint legnagyobb megDróbáltatásunknak ezek a zord idői, amelyeket élűnk. Tanulóifjúságunk és minden eljövendő, aki iskolánk hősi emlékművéhez igaz szívvel járul, azzal a meggyőződéssel tekintsen rá : amíg lesznek a nemzetnek vértanúi, hősei, krístályjellemei és amíg ezek emléke szent lesz előtte, addig Kelet es Nyugat határmesgyéjén állni fog a nemzet vészben, viharban és a bősökhöz méltó magyar ifjúság áltai majd még napsütésben is rendületlenül! Dicsőség, áldás és tisztesség a Hősöknek! 4