Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1928

4 nosságát s ahogy itt megfér a fa és vasbeton, mint építőanyag, megfér a mnlt, a régi hagyományokhoz ragaszkodó szellem a modern haladó eszmeirányzatokkal. Ez adja meg a város jövőjének le hetőségét is. Fontos észak-dél, kelet-nyugat felé irányuló forgalmi utak keresztező pontján, a történelem viszontagságain át megmaradt a város jelentősnek s a vasúti forgalom a tőle keletrenyugatra kb. egyforma távolságban fekvő Hannoverből és Magde burgból nagyobb várost formált, a város a mai az egész birodalmat sújtó nehézségek alatt is még inkább az épülés alatt levő csatornák megnyitásával, mikor gyárai a nyersanyagot az olcsóbb vízi úton fogják megkapni, jelentősnek s a fejlődés és virágzás útján fog megmaradni. Braunschweig a mai Németország kicsinyített képe. Jól esett benne gyönyörködni; jól esett látni, hogy úgy a város, mint az egész birodalom, nem roskad össze a sors csapásai alatt, hanem szorgos, megfeszített munkával indul a fejlődés még sokkal nagyobb lehetőségei felé. A tanfolyamot a braunschweigi kereskedelmi kamara rendezte s a kamara díszes termében folytak le az előadások. H. Wachler dr. a kamara syndikusa volt a tanfolyam irányítója, lelke. A rendezés mintaszerű volt. Gondosan megválogatott és gondosan megszervezett gyárlátogatások egészítették ki az előadások nagy részét. Volt több egynapos kirándulás. Bámúltam a rendezők fáradhatatlan, a napok elteltével egy pillanatra sem csökkenő odaadását, igyekezetüket, hogy a háború utáni Németországot bemutassák egy nagyobbrészt idegenekből rekrutálódott hallgatóságnak gazdasági és kultúráiig vonatkozásaiban, teljes sikerrel járt. Felejthetetlen az a szíves io gadtatás, amelyben a megtekintésre kerülő gyártelepek, vagy üie mek részesítették a tanfolyam hallgatóit. Az üzemek megtekintését mindig rövidre fogott gondos előadás vezette be, a nyersanyag; lakítás fokozatos stációjának szemléltetésével, végül a gyár készít menyeinek bemutatása. A vendéglátók nem sajnálták sem az időt sem a fáradságot, sem a sokszor tetemes költséget. Braunschweig és közvetlen környezete gazdasági életének jelle gét elsősorban ipara adja meg. A múltban gyökerező, a helyi fejlet! nagyarányú termeléssel ősszelüggő élelmiszeripara vezet az iparok sorában. Hentesárúit, konzerveit az egész Németországban isme iik. A legkülönbözőbb konzervek gyártása mellett az export lehetőségeiben való nagyszerű alkalmazkodással kifejlődött a konzerv bádogdobozok és ezek előállításához szükséges gépek gyártása is. A nagyszámú ilyfajta gyárakból egyet-egyet szemléltünk meg. Lehndorfban gyönyörű berendezésű malmot láttunk. A malom berendezés, őrlő és ömlesztő szerkezeteket gyártó telepekből az Amme Luther- és a Miag-műveket, a nehéz vasipar telepeiből a nagyilsedei kohó- és a vele szervesen összekapcsolódó peinei acél- és henger műveket ismertük meg. Jártunk a Siemens és Halske-cóg alapította vasúti jelző és biztonsági felszereléseket gyártó telepen s a világhírű Büssing teherautó, a Voigtliinder-cég fényképezőgép és a Brunswiga gyár számológép telepén. A textilművekből kettőt láttunk: egy jutaés lenfonó és egy gyapjú-gyapotfonót Helmstadtban. Ezen ipartelepek egyenkénti leírásával is oldalak telnének meg, egyenként és egyiit íesen is nagyszerűek. Ami, mint tanulság papírra kívánkozik, ann •:z idegen országbelieket az ipartelepeket járva megragadta, ez az a tény, hogy ezekben a művekben nem látni csüggedést. Itt nincs iizemredukció, itt alkalmazkodni tudtak, elvették az ország vas- és kőszéntelepeit hozatnak svéd ércet, angol szenet és a kohók tüze