Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1928

I. Jelenlés a braunscliweigí, 1928, augusztusában lartofl háromhetes nemzeihözi közgazdasági tanfolyamról. írta: Fux Antal tanár. Hónapok teltek el azóta, hogy az ősi múltú Braunschweig városának földjére léptem, hogy ott mint a X. nemzetközi közgazdasági tanfolyam hallgatója, a többi nemzetbeliekkel együtt a tanfolyam programján meghirdetett előadások, gyárlátogatások és kirándulálok útján a háború utáni Németország lelki és gazdasági arculatával ismerkedjem meg — s a városnak reám gyakorolt első rendkívüli benyomásától még ma sem tudok szabadulni. Késő este érkeztem meg s következő nap korán reggel sétára indultam az ismeretlen városban. A régi város magját alkotó Alkmarkton át az innen nyíló utcák egyikébe kerültem. Nem akartam szememnek hinni, mintha régen hallott régi német mesék váltak volna valóra, magasba nyúló, emeletes nagytetőzetű faházak, felírásokkal, faragásokkal sorakoznak itt egymáshoz tapasztva, mint fecskefészkek, a búzavirág és csipkerózsa tompított színárnyalataiban és utcáról-utcára ismétlő (lik a kép. A múlt lehelt rám. Úgy jártam ott első reggel az utcákon, mint álomvilágban. Hiszen ez jóval több, mint amit Nürnberg nyújt. Ott a mult csak fenn van tartva, a mult restaurálva van; itt Braunschweigban a görbe zíg-zeges utcák tömegei háborítlan élménynek adják az egyszerűbb, békésebb, az élet lehetőségeit mindenki részére biztosító középkori multat, szorgalmas, alkotó, a munkában gyönyörűséget és örömöt találó, az életet élni s vele megküzdeni is tudó egészségesebb nemzedékével. A régi Hanza-emlékek, a bástyatornyos templomok, a közkütak, a Barbarossát megsegítő, majd vele szembe forduló, ezáltal őt romlásba hozó, majd vele ismét megbékülő Welf Oroszlán Henrik palotája, oroszlánszobra a történeti múltba való elmélyülést még teljesebbé teszik. A városnak varázsa van s hatása alól nem vonhatja ki magát senki idegen. Amíg a belső város érintetlenül megmaradt ősi köntösében, a belső város körül az egyes vonalú modern épületekkel ékesített utcák, a várost hajdan védő falak helyén szélesen gyűrűző körútak, a gyönyörű sétányok, villasorok, hatalmas gyártelepek a mai lüktető élet tükörképei. A gyári termelés majdnem minden ágát felölelő virágzó ipar s mindaz, ami a kis 150.000 lakosságú várost az egész birodalom gazdasági életében is jelentős tényezővé teszi, a múltból alakult ki. Ttt nem érvényesült az a szellem, amely az építést csak a múlt lerombolásával tudja elképzelni, okos vezetők megőrizték itt az élet folyto-