Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

23 növekedett, mindig több és több telepek keletkeztek és majdnem ugy látszott, hogy az ország textil-ipari szükséglete belipar utján lesz fedezhető. A bekövetkezett háborús idők és azon körülmény következtében, hogy hazánk 1850-beu Ausztriával közös vámterületbe vonatott, a dicséretes fejlődésnek indult textilipar egész alapjában megrendült, gyors hanyatlásnak indult annyival is inkább, mivel meg nem erősödött iparunk ki lett szolgáltatva a sokkal fejlettebb és megerősödött osztrák-iparnak. A kifejlett osztrák gyapotipar elnyomta nemcsak a magyar kézmüszerü len- és kenderipart, hanem az ország több vidékén elterjedt háziipart is megsemmisítette. Az osztrák gyapjuipar, mely különösen három fővidéken és pedig Reichenberg-Igló, Bielitz és Biala, s végül Brünn vidékén a modern nagyban gyártás színvonaláig volt fejlődve, a különben is még kezdetleges magyar gyapjuipar emelkedését lehetetlenné tette. Némileg kedvezőbb viszonyok álltak be a magyar kormány visszaállítása után, mennyiben több nevezetesebb textilipari vállalat létesült; ezek közül különösen az első magyar kártolyfonoda említhető föl, mely 400—500 munkással mintegy 2 millió frt értékű gyapju-fonal és szövet előállítására volt képes. A 70-es évek elején 5 pamutszövőgyár, 8 vattagyár, 1—1 pokrócz-, gyapjufésülő-, gyapjufonó- és takarógyár, 35 kallóinalom, 9 posztó-gyár (mintegy 600 munkással), egy selyem- és egy selyemszalaggyár, zsinór-, gomb-, aranysodró-, és kötőgyár, 1 mechanikai vászonszövőgyár és végül 3 kötélgyár létezett (ez utóbbi évi 90—100,000 mázsa kötél és egyéb kenderáru termeléssel). A kartonfestés 3 nagyobb (a festés évi átlaga mintegy 160—170,000 vég) és több kisebb telep által van képviselve. Azonkívül a textiliparral kézmüszerüleg 15,178 mester és 5697 segédmunkás s összesen 20,875 egyén foglalkozott. Igaz ugyan, hogy a 73-ki közgazdasági válság kellemetlen behatást gyakorolt textiliparunkra, több gyár be is szüntette működését, de később részint szakiskolák, tanműhelyek és vándortanfolyamok alapítása által, részint tökéletesebb szerkezetű gépek stb.-nek az állam által történt ajándékozása s végül az 1881. évi törvény által biztosított állami kedvezmények és egyes gyártelepeknek az állam által nyújtott anyagi segély következtében, nemcsak