Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

24 *' több tengődő textilipargyár uj erőre kapott, hanem számos gyárak is keletkeztek, ez utóbbi körülményt hathatósan igazolja az is, hogy az 1884-ik év végéig 20 posztó- és 18 egyéb szövőgyár nyert állami kedvezményt. Textiliparunk haladására következtethetni a textiliparral foglalkozók számából is. 1884-ben volt 14,417 önálló, 11,781 segédmunkás, összesen 26,198; azonkívül számos szövőszék. De hogy textiliparunk képes-e szükségleteinket fedezni egy tekintet a következő 1883-ik évi kimutatásra megadja a határozott feleletet : Behozatal Kivitel Hiánylat értéke értéke értéke Pamutárúk 106.707,160 frt 8.293,872 frt 98.413,288 frt Kender, len, juta 35.747,857 „ 2.604,596 „ 33,143,261 „ Gyapjuárúk 56.501,576 „ 7.290,265 „ 49,211,311 „ Selyemárúk 6.130,164 „ 338,778 „ 5.791,386 „ Összesen 205.086,757 frt 18.527,511 frt 186.559,246 frt vagyis a behozatali többlet 1883-ban tett 186 millió 559 ezer és 246 frtot, s igy ezen 4 tételnél ennyivel adózunk, minthogy pedig az összes földbirtok tiszta kataszteri jövedelme, 156-5 millió forint, ezen adófizetésünk azt még 30 millió forinttal felülhaladja. E számoknak hathatósan kell ösztönözni bennünket arra, hogy minden erőnk a textilipar fejlesztésére fordittassék, s hazánknak nem lehet más iparpolitikája mint a textiliparunk emelése, mert bármily áldozatot fogunk is annak érdekében hozni, az mégis elenyésző csekély lesz azon összeghez képest, melylyel a külföldnek, de különösen Ausztriának adózunk. Textilipari viszonyaink ismertetésének befejezéseiil még két körülményt kell felemlítenünk, egyik a szinnyomatozás vagy is színnyomatos kelmék gyártása és másik a kész ruhaárúk. A színnyomatos kelmék gyártása, a mi igen sajátszerű (egyúttal a kékfestés is), a fejlődés igen magas fokán áll. Az ország különböző vidékein, de különösen Budapesten, Székesfehérvárott, Pécsett, Szegeden, Pápán stb. helyeken és Erdélyben a szinnyomatok a nép és a vidék szokásai szerint készíttetnek s e szinnyomatozó