Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

14 ben 1348 bőrgyár volt működésben, addig nálunk, leszámítva egyes kisebb bőrgyárakat, jelentékenyebbek csak Pesten, Budán, Kismartonban és Fintán Sárosmegyében voltak. Mindezen bőrkészítmények azonban távolról sem voltak elegendők a honi szükséglet fedezésére, másfelől minőség tekintetében szintén nem állhatták ki a versenyt az Ausztriában, különösen pedig a Bécsben készített bőrökkel s habár nyersbőrt évenkint mintegy 500,000 darabot adtunk el, mégis 1823—27 közti években átlag 313,161 kikészített bőrt voltunk kénytelenek Ausztriából behozni. A köedénygyárak száma már ez időben is meglehetős nagy volt, habár készítményeik sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem versenyezhettek a fejlődöttebb iparú külfölddel. Nevezetesebb kőedénygyárak voltak ezen időben Pápán, Tatán, Holicson, Kassán, Körmöczön, Beszterczebányán, Szilváson (Borsodmegye), Rosnyón, Murányalján, Eperjesen, Iglón, Krapinán. A holicsi annyiban nevezetes volt, hogy ez volt hazánkban az első gyár, melyben a kőedények Wedgwood módszere szerint készíttettek, s mintegy 80—90 embert foglalkoztatott. A kassai kőedénygyár 80 munkása évenként 100,000 frt, a pápai kőedénygyár 50—60 munkása pedig mintegy 60,000 frt értékű árut készített. A legelső porczellángyár hazánkban Telkibányán 1826-ban keletkezett, ezt követte a Hollóházán felállított porczellángyár, de ezeket messze túlszárnyalta a Fischer Mór által Herenden létesített porczellángyár, melynek gyártmányai később szépség, tartósság és művészi kivitel tekintetében versenyezhettek a világ legkitűnőbb porczellán készítményeivel. Az üveghuták száma Schwartner kimutatásai szerint hazánkban 1809-ben még csak 25-re rúgott, mely szám 1840-ben már 52-re emelkedett ugyan s igy csak 8 üveggyárral volt kevesebb, mint az üveggyártásról elhiresedett Csehországban, de míg emitt a közönségestől kezdve a legfinomabb tárgyakat egyformán készítették, addig nálunk legnagyobb részben csak közönséges üvegtárgyakat állítottak elő. Yoltak azonban nálunk egyes üveggyárak, melyek nemcsak finomabb üvegtárgyakat és vegyészeti eszközöket készítettek, mint pl. a szihlai (Zólyommegye), hanem képzettebb