Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

15 üvegmetszőket, üvegköszörüsöket is foglalkoztattak, pl. a gróf Károlyiaké Misztótfaluban (Szatmármegye), mi által az üveg becsét rendkivül fokozták. A papírgyártás ez időben örvendetes lendületet vett, mert mig 1809-ben a papirmalmok száma 40 volt, a 40-es években Schwartner kimutatásai szerint 75-re növekedett és igy majdnem kétannyira szaporodott, mely szaporodás, ha ily arányban növekedik, reményt ad arra nézve, hogy összes papirszükségleteinket belföldi papírral fedezhetjük; annyival is inkább, mert egyes gyáraink az utolsó években már nem csupán közönségesebb papirok előállítására szoritkoztak, hanem igen szép és használható nyomtató és író velinpapirt is készítettek. Első helyen említhető a jobb berendezésű papírgyárak között a fiumei nagyszerű papírgyár, melyet magános egyének. — köztük több angol, — állítottak fel; továbbá, a pécsi hollandi módszer szerint berendezett s valamint az ujabb keletkezésű pápai gyár, mely utóbbi hetenkint 100 rizma papirt szolgáltat, emlithető meg. Még jelentékenyebb ezeknél a nagyszlabosi papirgyár (Gömörmegye) angol gépeivel, melyek 100,000 pengő forintba kerültek. Meg kell említenünk e kor vasgyártását, mely habár eléggé el is volt terjedve, mert a vas mindennapi tárgy levén, a hozzá szükséges nyersanyag is nálunk bőven találtatott, mégis daczára a magyar vas jóságának, a tetemes belfogyasztás miatt, szükségletét maga nem volt képes fedezni s ezért nemcsak a finomabb, hanem a közönségesebb vaseszközök nagyobb részét az ausztriai tartományokból, nevezetesen Stájerországból és Karinthiából hoztuk be. A vastermelés főfészke Gömörmegye volt, utánna következtek : Szepes-, Zólyom-, Abauj-, Borsod-, Liptó-, Sáros-, Torna-, Zemplén-, Ung-, Bereg-, Mármaros-, Arad-, Krassó vármegyék és az oláh-bánsági végezred. Az egyes vasműtelepek közül megemlíthető a kabolapojáni kincstári vashámor (Mármarosmegye), mely nemcsak a saját környékén levő, habár gyenge minőségű, hanem beregmegyei vasérczet is dolgozott fel s az évi termelés nem haladta meg a 3000 mázsát. Gömörmegye vasipara volt a legvirágzóbb, mennyiben itt 2 hámorban csak kaszát és sarlót, 9-ben kapát, ásót, fejszét stb. készítettek,