Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1942

6 donságaival gyakorolt. Mindig a legmesszebbmenő jóindulatot tanúsí­totta irányunkban, törhetetlen és gyökeres magyarságával, finom mo­dorával, udvariasságával és lekötelező figyelmével példaképen állott a jövendő tanárnemzedéket alakító kar előtt. Most, amikor az év elején történt személyes búcsúzás után Évköny­vünk hasábjain is búcsút mondunk első elnökünknek, tiszta szívből ismé­teljük meg akkori jókívánságainkat: tartsa meg az Isten sokáig erőben, egészségben családja és tisztelői örömére, s nem utolsó sorban azért, hogy megérhesse szeretettel gondozott iskolájának teljes kivirágzását, végleges otthonba költözését és ott remélt, újabb irányú fejlődését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom