Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1940

15 öregekkel, játékra tanítják a gyerekeket." örülnek, ha a falusi gyerekek vasárnaponként kijönnek a táborba és együtt ehetnek, játszhatnak. A leventékkel közös versenyeket rendeznek és a falu népe számára tábortüzet gyújtanak, de épily szeretettel mennek a Vagongyárba is szerepelni. Kedvesen őrzi a magyar testvériségnek és cserkészszeretetnek emlékét az a felszabadulás utáni terv, hogy „a nyári táborba magunkkal viszünk két vagy három szegénysorsú felvidéki (kassai) cserkészt." Nem is jó arra gondolni, hogy mennyivel hidegebb és kietlenebb lenne a „balsorstépte" magyar élet, ha ezek a kis diákszívek és rajtuk keresztül a magyar család nem árasztja szeretetét a világra. Ezek a debreceni fiúk jobbik énjüket követték azokban a gonosz esztendőkben és nagy szolgálatokat tettek mindnyájunknak, amikor hivatalos akciók nélkül akartak és tudtak „körüljárván jót cselekedni." Beszámolóik nyomán megértjük, hogy miért fogalmazta meg nagy barátjuk, a cserkészminiszter erkölcsi szolgálatukat olyan elismerően: „Csak a gyermekek által lettünk azzá, amik vagyunk."

6 Az ifjúsági önképzőkör a háború utáni középiskolának egyik nagy gondja és sokszor megvitatott kérdése.

7 így látjuk ezt a debreceni iskolákban is. „Az önképzőkör mai formájában történeti emlék. Nemzeti szervvé kell válnia" — vallja az egyik értesítő. Ennek az átalakulásnak útja a munkaközösség. A kör élete az iskolai tanulmányok szerinti alosztályokban folyik, nagy lehetőségeket adva az egyéni érdeklődésnek. Szavaló és matematikai alosztály, aero- és bélyeggyűjtő-kör, meg a kisönképzőkör igyekszik a tanulók érdeklődését kielégíteni. Az egyik iskola ifjúsági olvasótermében a fiúk napi olvasmányairól is gondoskodik közhasználatra bocsátott újságokkal, folyóiratokkal. A tanulók is szerkesztenek ifjúsági folyóiratot, melyet irodalmi zsengéikkel írnak tele. Olyan önképzőkör már alig van, amelyiknek az élete egy-két ünnepély rendezésében merülne ki. A felovasások és pályatételek tárgya sokszor meglepően újszerű, tudományos munkát igénylő, s a napi érdeklődést kielégítő. Az élelmiszerhamisítás kémiájától a kisebbségi sorsig, az élő irodalom alkotásaitól a világpolitika hőséig mindent felölelnek ezek a pályamunkák. így nem csodálkozunk, ha azt olvassuk, hogy „sokszor órákig tartó eszmecserét teremtett egy-egy téma." Egy kimutatásban egész dolgozatsorozatot találunk, amelynek mindegyike Debrecen városával foglalkozik a történeti leírástól a szociális városrajzig. Komoly irodalmi vállalkozást is látunk iskoláink életében. Debreceni diákok összegyűjtik és kiadják Tóth Árpád tanulmányait. Bírálatok c. kiadványukról komoly irodalmi tényezők írnak nagy elismeréssel. Kirándulásaikon ünnepélyt rendeznek más városok közönségének, tanyajárással kísérleteznek s a frontharcosok meghívására a Szövetség otthonában egész estét betöltő erdélyi műsorral szerepelnek. Az intézeti színpadon komoly darabokat adnak elő. Arról is tudunk, hogy a kulisszákat, kellékeket, magát a színpadot is kölcsönkérik, hogy az örök játék izgalmas szépségeit megízleljék. A hagyományos Segítő Egyesület és önképzőkör mellett új ifjúsági szervezkedésről is találunk említést az értesítőkben. Ezeknek az éveknek gondjai és gazdasági kérdései hozták létre az Ifjúsági Takarékossági • Teleki Pál i. m. 64. 1. 1Belehorszky Ferenc : Magyar problematika a középiskolában.