Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1938

13 a Magatok kis gyermeki életét! Nem harcoltok-e Ti is nap-nap után testetek, lelketek fejlesztéséért V — A lélek, a szellem eiőhaiadasa nem harc-e a megtanulandókkal, az emberi természetbe oltott tétlenségi nyomatékkal szemben, amit közönségesen kényelemszeretetnek, vagy akár lustaságnak nevezünk ? Nézzétek meg apátokat, anyátokat, nem küzdenek-e testük verejtékével, lelkük aggudo kínjával a mindennapi kenyérért, a Ti jó voltotokért, a család boldogulásáért V — Bizony harc és küzdelem mindaz, amit magunk körül látunk, mindaz, amit élet­nek nevezünk! A korlátolt határok közé szorított emberi értelem számára van valami elkeserítő és fel nem fogható ebben a harcban, az, ami a harc lényegével függ össze: hogy az összeütköző erők egyikének meg kell semmisülnie, el kell buknia. De van felemelő is a szelesebb látókörben gondolkozó számára: az, hogy még az elbukó, az alulmaradó ténye­zőnek is megvolt a maga jelentősége, mert szükség volt reá, hogy létre jöhessen a küzdelem, hogy megmaradjon az élet, s hogy ezt a harcot annak kell elveszítenie, aki nem készül rá. Az életért való harcra készülnie kell az egyes embernek, hogy megtalálja a maga kis egyéni boldogságát, de készülnie kell egyes fiain keresztül a nemzetnek is ! Jaj annak az embernek, akit élete sorsdöntő órái lélekben felké­születlenül találnak, de százszorosan jaj annak a nemzetnek, amelynek fiai a lelki tunyaság helóta-sorában vesztették el a nagy harchoz szükséges fegyvereket! Nem háborút hirdetek vagy jósolok én itt Nektek. A Mindenható bölcs rendelése elfedte ugyan előlünk a jövő útjait, de értelmet adott annak belátására, hogy aki élni akar, annak az életre készülnie kell l Egyesnek és nemzetnek! — És aki önmagának, önmaga számára erős, igenlő, előretörő életre készül, az önmagán keresztül nemzete jövőjéért is dolgozik. — Már pedig soha, a megnehezedett emberi és nemzeti életlehetőségek mellett nem volt nagyobb szükség a férfiúi erényekre, mint épen ma, s ezeket az erényeket nem tunya holnapra­halogatással, hanem már most, gyermekkorban kell gyakorolni. Igénytelenség és lemondás, az okosabbak és vezetők akaratának önkéntes, komoly és hű követése: a fegyelem, az önfegyelmezés, a kötelességeknek hív és szigorú teljesítése azok az erények, amelyek a kiművelt tudással együtt a férfiúi jellemet teszik. Erre van szüksége mindenkinek, hogy megállja helyét az életben, és ilyen emberekre van szüksége e sokat hányatott hazának, nemzet­nek, hogy új útakon indulása ne csalóka látszat, hanem valóság, új élet legyen! — Adja Isten, hogy a Ti kis seregetek tisztes csapata legyen az új Magyarország friss, életerős, kemény vágású új ifjú­ságának !

Next

/
Oldalképek
Tartalom