Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1938

13 válik az feleslegessé, ha meggondoljuk, hogy a? iskola a természet végtelenül gazda? tartalmából mily keveset tárgyalhat meg részletesebben. az egész tudományszakra vonatkozó általános ismeretek nyújtása mellett. Nem lévén feladata a szakképzés, minden tantárgyban ezek uralkodnak, s az iskolát végzett emberek tudása többnyire nem is tartalmaz egyebet efféle általánosságoknál. A természetet illetőleg például igen sok ú. n. művelt ember tudja, hogyan táplálkozik a növény, de már a búzavetést nem képes megkülönböztetni a rozstáblától s a burgonyanövényt sem ismeri meg, ha elébe kerül. Talán el tudja mondani, hogy milyen a vérkeringése a jellegzetes állatfajoknak, de a pinty ismeretlen előtte dalával e<mitt. A bolvgók mozgásának törvényei is ott porosodnak tudás-tárházának lim-lomiai között, — ám soha sem jut eszébe, hogv föltekintsen a csillagokra, amelvek közül egyetlen-egyet sem ismer. Ezért van az, hogv nálunk oly kevés ember vágvik a szabadba ; s ha egyszer-egyszer mégis rászánia magát egyegv kirándulásra, mert ..divat", a természet ölén is a dalológép jazzmuzsikájában gyönyörködik, ha ugyan nem újságot olvas, táncol, vagy — alszik. Mindezért azonban kevés felelősség terheli a? iskolát. amelynek, bármily iskolafajhoz tartozzék is. a természet tanulmánvozására szűkösen megszabott ideiéből nem futia, hogy részletekbe merülhessen. Nagyobb városokban a nagv távolságok s a tanulók sokféle délutáni elfoglaltsága abban is megakadálvozzák, hogv <*"akrabban vezesse ki növendékeit a szabadba • s minthoPv a legtöbb esetben még kertje sincs, a természet élő vilácrát holt állatok és ^övénvek. kének és utánzatok, vagy legfeljebb cserepekbe és kalitkákba kénvszprített élőiénvek képviselik benne. Ezek révén bizony nehéz természetrajongókat nevelnie. Ar'-nl mindenesetre lehetne szót eiteni, hogv vaijon nem volna-e több okból is kívánatos, sőt szükséges a természetismeretek fokozottabb tanítása ? Mé<?csak nem is magukért az ismeretekért. hanem azokért a rendkívül becses általános nevelőértékekért, amelvek a természettel való foglalkozáshan reilenek. Mert a feilődő lélek pl. sehol sem tehet szert annví önálló gondolkodásra nevelő tapasztalatra, sehol sem gvüíthet önere-iéből olv sok szellemi kincset, mint a természet búvárlása közben Itt tanul meg saiát szemével látni, a maga feiével gondolkozni : itt válik világossá előtte. ho<?v az élet örökös küzdelem amelvcsak erős, egészséges harcosok nverhetik el a gvőzelem pálmaágát. De a harc mellett meg fogia hallani a természet na"v jelszavát is : az éTet áldozat ! A világ nem önmagáért van. a világ célia a holnap ! A gyilkos küzdelemmel szemben áll az áldozatos kölcsönös segítség, az ,.egv vérből valók va^vunk" minden fegyvert leszerelő varázsigéie. A természettel állandó, benső kapcsolatban, lelke legmélyéig át kell éreznie helvzetét és ielentéktelenséeét a viláceffvetemben. amelvnek végtelensége, soha ki nem fürkészhető titkai és örök törvénvei az áhítat szárnyán emelik a Hit mindent kiegyensúlyozó, magasabb világába. Munkára kész derűs, sepíteni vágvó öntudatos, hívő lélek feilődík a nacv tanítómester, a Természet keze alatt : gvors eihatározású, sokiránvú érdeklődésű S minthoev megfigyelő tevékenységében állandóan szűkséfe van kezének munkájára is, testileg ügyesebb, a szabadban töltött sok-sok óra hatására pedig egészségesebb, mint a termé