Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1942

lata, elismerése elől kitért. Maga volt a megszemélyesítettt szerénység, igénytelenség és alázat. Álete, példája hangos tanítás és lelkesítő buzdítás mindnyájunknak, különösen ma, amikor az idők moslohasága, édes Hazánknak erejét szinte túlhaladó háborús erőfeszítése mindenkitől áldozatot, saját énjének megtagadását, az egyéni akaratról való teljes lemondást kíván. Teltek-múltak az évek és mindnyájunk „Prépostbácsi"-ja belefáradt a sok munkába, gondba. Makacs szembaj is megnehezítette hivatalának betöltését, és ezért 1942 július végén lemondott a debreceni egyházközség vezetéséről és nyugalomba vonult. Átköltözött Nagyváradra, hogy nehéz, felelősségteljes hivatalának 24 éven át történt betöltése után most megpihenjen. El nem múlt hálával és szeretettel őrizzük emlékét! * 4