Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1941

5 És nem mondhatják a humanisták sem maiukénak. Pedig senki annyi szépséget nem fedezett fel a humánumban, mint ő. De nem áll meg az embernél. Ember lesz az emberekkel, de csak azért, hogv az Istenhez vezessfc őket... És nem tartozik az irredenták közé sem. .. .magyarságát soha nem tagadta, De soha nem is kérkedett vele, nem pávatoll: egy mártir-pillanatban csak a bőrével együtt jönne le. Mécs László több, mint magyar fájdalmak megéneklője: pedig smagvar századok fájnak benne.« És nincs költőnk és nincs írónk, aki nagyobb "hatással lett volna a magábaroskadt és csodára váró magyar életre a trianoni húsz esztendő alatt, mint Mécs László. És nem tartozik a modern katolikus szép lelkekhez sem, akik külföldi, túlfínomult kultúrák talajából sarjadt vallásos irodalmat fordítgatnak magyarra, mert. nem találnak katolikus problémát Magyarországon. Mécs Lászlónak a tilinkótól a tücsökig, Nótás Julistól a jezsuitákig minden, de minden élménytéma. S az a mód, ahogyan ezeket az élményeket művészi remekké alkotja, egészen katolikus, annyira az, hogy Evangéliumban találjuk mását. Mi tehát akkor nekünk Mécs László? Ha 25 éves költői pályájának külső eredményét foglaljuk össze, azt kell mondanunk: a mának legnagyobb lírikusa, az egyetlen költő, akit már életében a külföld is megismert és elismert. De ha költészetének belső jellemvonását akarom megrajzolni, akkor önkénytelenül is eszembe jutnak a szavak, amellyel Parisban fogadták: »A magyar nemzet sokat szenvedett és szenvedésben megtisztult lelkének fehérségét elküldte hozzánk Mécs Lászlóban...« Igen. A szenvedésben megtisztult magyar lélek az ő költészetében tör a legnagyobb lendülettel, a magyar őserő dinamikájával és a tiszta lélek világos Látásával az Isten felé. És az Isten szerelme benne virágzik ki a legteljesebb színpompájában és fordul az elesett embertestvérek felé. Megtárul a lelke minden emberi szenvedésnek és örömnek. Minden titoknak bjrlalja közös kulcsát: az égben és itt lenn minden zárt nyit a szeretet. A szeretet maga az Isten. És ennek a szerietetnek az iskolájában segyszerű lett, mint az országút, hogy mindenkihez elmehessen.« Mert tudja, hogy az Isten küldte őt, hogy lelket oltson az: Evangéliumból. Amikor .. .az Ember. .. elfeledte, hogy az arca régen Krisztus arca volt, Álmodott vad háborút és vér csorgott le testén, lelkén, (s a népek közt és szívek közt a szivárványhíd leszakadt, akkor indult el ifjú piros szívével, hogy felkeresse és életre hívja, az emberi saív mélyén rejlő jóságmagot. .. És azóta így jár közöttünk a fehérreverendás próféta, és csqng-bong a lelkében Krisztus csodás jóságharangja. Szavára rügyezni kezdetnek a lélekvirágok és felpattan sok rozsdás lakat. És nem kell attól félnie, amitói Berzsenyi félt, amikor a közönség nagy lelkesedéssel fogadta verseskötetét: »Félek — úgy mond — hogy verseim igen közönségesek, minthogy igen közönségesen tetszenek.« Mécs László verseit megérti