Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1938
keményítőben gazdag takarmányra van szükségünk, este visszük haza a lóherét, lucernát. A természetrajz kétféleképen fejleszti a gyermek gondolkozását: 1) célkutató irányban, PL a leveli béka zöld, a varangy szürke, Van-e ennek a különböző színeződésnek valami célja ? Vagy: az akác levele forró déli időben a nyél mellett lekonyul. Mi a célja ? 2) oknyomozó irányban. PL az I. osztályosok penésztenyészetet készítettek. Egyeseké kitűnően sikerült, másoké egyáltalán nem. Vagy: a VI. osztályosok két mécsvirágot hoztak fel; az egyiknek körülbelül félméteres egyenesen lefelé nőtt gyökere volt, a másiknak ezenkívül még derékszögben meghajlott vízszintes gyökere is. Irányítással a növendékek maguk jöttek rá az eltérés okára. * Mennyiben szolgálja a természetrajz tanítása a hazafias és szociális nevelést ? Az új tanterv szerint életegységeket tanítunk. Humboldt azt mondja, a mindenség benső erőktől összetartott nagy élőszervezet, minden vizsgálódásnál erre az egészre irányuljon tekintetünk. Az életközösségek tanításával ezt tesszük: egészlátásra törekszünk. Tanításunk a gyermek közvetlen szűkebb környezetéből indul ki. (Gyümölcsös-, konyhakert, háznál tartózkodó állatok). Megismeri az otthonát a maga teljességében pl. a tavaszi virágpompában ékeskedő gyűmölcsöskertet méheivel, darazsaival, madaraival együtt. S mert részleteiben is megismeri a közvetlen környezetét, erősödik benne az otthon szeretetének érzése. Majd Magyarország jellegzetes tájegységeinek életét tárgyaljuk. A gyermek természetrajzi ismerete bővül. Mindig nagyobb területek ke. rülnek a lelkéből sugárzó érdeklődés és szeretet hatáskörébe. A közvetlen környezet ismerete és analógiája alapján már más szemmel nézi a haza természetrajzát: a Felvidék erdőit, a havasi gyopárt, a Kárpátok szikláin ugrándozó zergét. Ezek mind közel állanak hozzá. Magyarország természetrajzának megismerése nyomán erősödik lelkében a hazaszeretet és egyre jobban kikristályosodik tudatában, hogy a haza nem csupán a Kárpátok övezte földterület, hanem a rajta folyó élet, amelynek szálai folyton mélyebb és tartósabb köteléket jelentenek számára. Ha azután később idegen tájak életét ismertetjük (őserdő, dzsungel, sivatag, tundra, tenger) lépten-nyomon utalunk a hazai viszonyokra. így, főleg a gyermek érzelmi momentumainak felhasználásával el fogjuk érni, hogy a sok természeti szépség mellett is ezek a tájak idegenek maradnak számára, mert: ami itthon van, az szebb, az kedvesebb, azt átfűzi az otthon szeretete. A hazaszeretet érzelmének erősödése mellett sok az alkalom a szociális érzés ápolására ís. A méhek, a hangyák, a termeszek társa, dalmi élete, az egymáson segítés, a lankadatlan szorgalom, az összetartozás alakulatainak legszebb példái. Az emberi társadalom egyik legrútabb bűne az önzés, a szűkkeblűség. A természetrajzban a másokért való önfeláldozásra is remek példákat lát a gyermek: (a hámsejtek állandóan pusztulnak, hogy sejttestvéreiket megmentsék; a méh odaadja életét társai életéért.) A növények és az állatok létért való küzdelme megérteti a gondolkozó gyermekkel, hogy a fajok egymás-elleni harcában nincs nyu8