Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1938

galom. „Aki nem küzd, elpusztul; aki nem hódít, az meghódol és eltapossák" Megtanulja, hogy kell tudni visszaütni is. „Ne bántsd a magyart!" A természetrajzzal való foglalkozás hasznos időtöltés és sok örömöt nyújt. íme csak néhány példa: a) Győrfi professzor egy moha sporangiumának a kinyílását figyelte az erdőben. A rendőr figyelmeztette. hogy nem szabad a gyepre lépni. A professzor nem zavartatta magát; órával a kezében nyugodtan folytatta megfigyeléseit. Miután befejezte, vidám arccal követte a zsörtölődő rendőrt a városházára, hogy igazolja magát. b) Egy középiskolás fiú reggel 8 órától délután 3-ig étlen-szomjan bogarászott. Egy másik órákon át tűző napon mérte a talaj párolgását és növénnyel borítottságát, c) Kölönte Éva I. gimnázista korában este az ágyból is felkelt, hogy kukoricapalántáját megöntözze. d) Sarolta főhercegnő mint 7—8 éves kisleány nagy büszkeséggel mutatta meg Ady Lajos főigazgatónak „az ő növényeit", egy láda virágzó babot, Ez az igazi akiivitás, az alkotó munkára való nevelés legjobb alkalomszerű területe. A növényi élet feltételeinek megismerése nyomán a jobb- és több-termelés lehetőségeire is ráterelődik a gyermek figyelme eközben észrevétlenül fejlődik gazdasági érzéke. Egy termelő állam leenclő háziasszonyainak erre szükségük \an. * Utolsó helyre tettem, bár az elsőre való, a természetrajz valláserkölcsi nevelő értékét. Isten hatalminak és bölcsességének nyomait viseli magán a természet minden egyede. Ha erre alkalomadtán mindig felhívjuk a gyermek figyelmét, hamarosan elsajátítja, a természetolvasás abc-jét s rátalál a természet bölcs alkotójára, az Istenre. A sok közül ime néhány példa: a) Csodálkozást vált ki a gyermeki lélekből a célszerűség, melylyel a helyhezkötött növény a mag és termés terjedéséről gondoskodik. A termésfal csavarodásával parittyaszerűen löki el a magvakat (bab), a terméshéj likacsain keresztül a szél rázza ki (mák), röpítőkészülékével mint propeller (juhar), vagy ejtőernyő (pitypang) bizza magát a levegő szállító erejére ; ha vízen kell utaznia (kókuszdió) megnagyobbítja testfelületét, hogy fajsúiya csökkenjen; az állatok szívességére várók ragadósak (vízirózsa, fagyöngy) vagy ehető burkuk van (csonthéjas , alma , bogyótermések) stb. b) Csak az idegen virágporral megtermékenyített növény hoz életerős magot. Ezt elősegíti a virág bámulatos alkalmazkodása a virágport szállító tényezőkhöz (aprószemü, könnyű és sok a virágpor, ha szél szállítja ; rászálló hely és nektár várja a megporzó rovart; tölcséres párta a hosszúcsőrü kolibrit). c) Természetesnek tartja a gyermek, hogy a növényt meglocsolja s az felüdül. Pedig fizikai törvényeinkkel ma sem tudjuk megmagyarázni, hogyan szállítja a növény a vizet. Működik ugyan benne hajcsövesség, gyökérnyomás, szívóerő ; de melyik szívókut bírja a vizet 10 méternél magasabbra felemelni ? A 10 méteres vizoszloppal már egyensúlyt tart a légkör. Bose, a szemlélődő hindu botanikus, az emberi vérkeringéshez hasonló lüktetésszerűen pulzáló elektromos áramot 9