Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1938

A természetrajz nevelő értéke. Az élet ma a rádió és repülőgép sebességével száguld. A gyermek állandóan erős és ellentétes hatások pergőtüzében mozog. Ha mégis nyugodt fejlődését óhajtjuk biztosítani, minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a gyorstempójú és megváltozott igényű életben majd megállja a helyét Mit kíván tőlünk az élet ? Azt, hogy öntudatos magyar nőket, önfeláldozó katolikus anyákat adjunk a társadalomnak ; más szóval: hogy értelmi, állampolgári, vallásos nevelésben részesítsük növendékeinket A természetrajz tanítása is kiválóan szolgálja e hármas nevelési célt, erre óhajtok vázlatosan rámutatni. * Mennyiben szolgálja az értelmi nevelést ? A természettudományos oktatás általában a megfigyelés, leírás, fogalomalkotás és törvényelvonás, tehát az igazságkeresés iskolája. A megfigyelés feltétele az érdeklődés, A természet iránti érdeklődést a gyermek már magával hozza az iskolába. Helyes irányítással önként és örömmel megfigyel minden tárgyat és jelenséget, hisz ezzel természetes tudásvágyát elégíti ki, Megfigyeléseiről szívesen számol be; pl. : amikor a mohokról tanultunk, Háló Ilonka jelentette, hogy hazamenet az erdőn keresztül azt vette észre, hogy minden fának az északi oldala mohos ; Kiss Anna az iskolába vezető úton a falról lekapart zuzmót, a tóból szedett gőtét, csigát, csibort, atkát; a csatornát ásó munkásoktól engedélyt kért, hogy a kivetett földből rovarálcát, gilisztát szedhessen ki. A iskolában boldogan kirakosgatta és csodálkozó osztálytársainak előadást tartott a talált állatokról. Egyik kimaradt növendék levélben küldött rovarálcát, megírta, hol és milyen körülmények közt akadt rá s kért további felvilágosítást. A természet megfigyelése a mellett, hogy az érzékszervek használatának biztonságát növeli s így ezeket az igazság keresésének tökéletesebb eszközeivé avatja, hasznos tapasztalatok birtokába is juttatja a növendéket. A tapasztalatok gyűjtése mérlegelőképességét, az észleletek szabatos leírása pedig kifejezőképességét fejleszti. Azt vettem észre, hogy az alsó osztályokban többnyire azok a gyermekek a legjobb fogalmazók, akik a természetrajzban helyes megfigyelésükkel tűnnek ki. Sok esetben készteti a növendéket helyes következtetésre. Pl. ily esetekben : a) Ha a növény bőséges táplálékot kap, dús lombozatot fejleszt, de kevés termést hoz ; ha kevés táplálékot kap, a lombja satnyul, de gazdagon hoz virágot és termést. Ha tehát a terméshozamot akarjuk fokozni, szűkebbre szabjuk a növény kosztját. Vagy: b) A növény nappal asszimilál, éjjel az asszimilátákat elszállítja, Tehát ha 7