Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1938

tételez fel a növényben, mert máskép lehetetlen megértenünk, hogyan jut fel a víz pl. a 150 méter magas mammutfenyőbe. d) A szállítóedények sejtfala gyűrűsen vagy spirálisan megvastagszik, ennek folytán szilárdsága oly 'nagy, hogy felveszi a versenyt a legerősebb vasbetonoszloppal, és mert vízzel van átitatva, annyira rugalmas, hogy a sivatagi pálmafa 20 méter magas törzse viharban egészen a földig hajol, a nélkül, hogy eltörne. e) Mikor fogja utóiérni az emberi technika az állatok alkalmazkodását a közeghez, amelyben élnek ? A halat alakja, bőre, úszóhólyagja, kopoltyúja, rövidlátó szeme, a fenéklakót elektromos világító szerve, tökéletesen felszerelt búvárrá teszi. A madár ritkább közegben mozog, azért hengeres csontjai üresek és levegővel teltek ; a szárnyak mozgatására akkora izmok tapadnak mellcsonfjához, hogy ha az ember arányosan nagyobb szárnyakkal repülni akarna, mellizmainak a testsúly 40 %-át kellene kitennie. A madár órákig repül, mégsem liheg. Légzacskóiból a szárnyak lefelémozgatásakor pumpaszerűen présel ki levegőt s ennek pótlására csak a csőrét kell kinyitnia, a külső levegő minden légzőmozgás nélkül behatol a tüdőbe. f) Mi csodálatra méltóbb : a rovarok célszerű szín- és alakutánzása-e, amellyel ellenségeiket félrevezetik, vagy a növények furfangos berendezése a rovarfogásra ? g) A védtelen remeterák vedlés után csigaházba dugja potrohát és csalánszervekkel bíró Actiniát telepít rá. A rák a fuvarozó ; a helyhezkötött Actiniát — az ő fogalmai szerint — világokon viszi keresztül, ahol bőségesen jut táp'álékhoz. Viszont az Actinia megvédi a rákot támadóival szemben. h) Nincsen igénytelenebb növény a zuzmónál. Ahol az éghajlat a legmostohább, magasrendű élet csak átvonulóban van, ott ez a kis pionir szerényen, de haláltmegvető bátorsággal izzadja ki a parányi csöpp savat, amellyel mindennapi kenyerét a szikláról leoldja. Már ez is nagy teljesítmény, hiszen gyökere sincs, csak finom kis szálacskákkal tapogatódzik a hideg, kemény kőzeten. A mikroszkóp szeme azonban ennél is több célszerűséget lát a zuzmóban : ketten birkóznak a sziklaóriással (a zuzmó ugyanis gomba és moszat szimbiózisa). A moszat önmagában csak vízben tudna megélni, a gomba pedig csak parazita vagy szaprofita módon. Az együttélés hasznos mindkettőre : a moszat megél vizén kívül, a gomba pedig szerves anyag nélkül. i) A növények szállító-sejtjei hosszú csövek, mert így kisebb az ellenállás, gyorsabb a szállítás. A raktározó-sejtek legtöbbször hatszögletesek, mint a méhek lépjei, Miért ? Csak szabályos három-, négyés hatszöget lehet a síkban úgy elhelyezni, hogy közöttük semmi hézag ne maradjon. De a 3 közül a hatszöghöz kell legkevesebb anyag. j) A parazita-növények a gazdanövények háncsába eresztik szívógyökereiket, ha semmi klorofilljuk nincs és kész szerves anyagra szorulnak (pl. aranka); ellenben egészen a farészig hatolnak, ha nyers táplálékkal is megelégedhetnek, mint pl. a fagyöngy, amely klorofillja segítségével maga is tud asszimilálni. k) Bámulatos folyamatok játszódnak le a növény kis gyártelepein: a klorofillszemcsékben. A napfény a levegő COa-jából és a talajsókból keményítőt készít. A keményítő azonban vízben nem oldódik, tehát a növény nem tudná a levélből elszállítani, Hogyan segít magán ? Eddig 10