Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1938

ismeretlen enzima hatására vízben oldódóvá, cukorrá változtatja a keményítőt, s így a gyártelepről elszállítja. De a cukormolekulák nagyobbak, mint a keményítő molekulák, tehát több helyet foglalnának el S roit tesz a növény ? A raktározó sejtekben a cukrot visszaalakítja keményítővé. A végére nem érnénk, ha a 100 és 100 célszerű morfológiai, anatómiai és élettani berendezést, jelenséget meg akarnók említeni. A természetrajzzal való foglalkozás éppen ezért alázatosságra nevel. Mélységes szégyenérzet fogja el az embert a gyermeket is, ha látja, hogy a föld méhében képződő kvarckristálytól a hatalmas mammutfenyőig vagy a legmagasabbrendű állatig, minden feltétlenül engedelmeskedik a természeti törvénynek, csupán ő, a természet koronája, vonja ki magát és mondja : „Nem szolgálok !" Avagy nem kell-e önmagáról, képességeiről nagyon szerényen gondolkoznia, amikor a tudósok egész serege évszázadok óta hiába fárad, hogy élő anyagot hozzon létre s a mikroszkopikus kicsinységü kovamoszat játszva készít az ásványi anyagból élő protoplazmát. A csak több 100 szoros nagyítással látható baktériumok sokszor győzedelmeskednek az ember fölött, aki a tudomány minden eszközével is tehetetlenül küzd ellenük. Nincs e oka megalázódásra ? Ha a növendék megtanulta látni a természetben az Isten nyomát és alázatos lélekkel megtalálta helyét a nagy világmindenségben, akkor a lelkében is kivirágzik az Isten harmóniája. Ezt tapasztalta magán Paszlavszky József, a Természettudományi Társulat volt titkára. „Kertészkedés az élet alkonyán" című cikkében azt irja önmagáról: „Itt találtam én meg jókedvemet, mely elhagyott volt, a zöld erdőben, a vadvirágban, a szabad mezőn, a kis madárban, a kertészkedésben, az élet alkonyán. — Tudom, hogy az alkonyatot követi az éj, a madárdalt a gemitus mortis. Elzengik majd fölöttem is azt a szép éneket: in paradisum deducant te angeli .... Nem bánom, hiszen ... ott ott szebb a rózsa, tisztább a patak, zengőbbek a dalok." S ki merné tagadni, hogy a ma agyonhajszolt emberének erre a lelki harmóniára van a legnagyobb szüksége , . , Düppong M. Wilhelmine. 11