Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1936

dern táplálkozás, illetőleg konyhatechnika és e téren különösen okol­ható a puha fehér búzakenyér fogyasztásának mindszélesebb körben való elterjedése. Épen ezért méltán nevezik a fogcariest a civilizáció betegségének, mert a száraz, fekete kenyéren élő, evés közben ko­moly rágó munkát végző és ezáltal nyálmirigyeiket is sokkal intensi­vebben foglalkoztató primitív népek körében ez a népbetegség még manapság is ismereretlen. Hasonló példát láthatunk Svájc wallisi kan­tonában, ahol a magas hegyek között élő emberek ma is híresek szép és egészséges fogazatukról, míg ugyanezen kantonban a svájci síkság lakosságának fogai a legrosszabbak talán az egész világon. Fent a he­gyek között a nép asszonyai 6-8 hetenkint sütik a fekete kenyeret, viszont lent a síkságon modern pékek gondoskodnak a lakosság ke­nyérszükségletéről. Németországban már felismerték ezeknek a megfi­gyeléseknek a közegészségügyi jelentőségét és kormányrendeletekkel szabályozták a kenyér minőségét, amennyiben a sütéstől számítva le­galább 24 órás és legnagyobb részben nem teljesen kiőrölt rozslisztből készült kenyeret engednek csak forgalomba hozni. Dr. Karossa-Pfeiffer Józsefné, Dr. Horváth Margit b) Általános orvosi vizsgálat céljából növendékeink év elején ki­mentek az Auguszta-szanatóriumba, ahol dr. Kosztolányi Margit iskola­orvos röntgen- és általános vizsgálatnak vetette őket alá. A vizsgálat megállapítása szerint a megvizsgált 294 tanuló közül kóros t. b. c.- és tüdőlelet 1 tanulónál fordult elő, t. b. c--és hajlamot 20 tanulónál ta­lált. Szervi szívbaja volt 1 tanulónak. Kóros eltérés a mandulák részé­ről 32-nél találtatott. Hypermetropiája 28 tanulónak volt,golyvája 1 ta­nulónak. Testi hibája, rachitises gibbusa 2 tanulónak volt. Testnevelés. A testnevelés célja magas és nemes. Tettre kell nevelni az ifjúságot s legelső sorban arra, hogy uralkodjon teste fölött, ezáltal minél könnyebben tudja leküzdeni, fékentartani annak alacso­nyabb vágyakozásait. A lustát föl kell éleszteni. A gyengét meg kell erősíteni, edzeni. A gyávát bátorrá nevelni. Az esetlent ügyessé és hajlékonnyá kell képezni. Az akaratgyengét akaraterőssé, ellenállóvá és kitartóvá kell nevelni. Ezeknek a tulajdonságoknak a nevelésére a testnevelés elengedhetetlenül szükséges. A test céltudatos és tervszerű fejlesztése nevelői tevékenység és művészi munka. A rendszeres testnevelés nemcsak a test, hanem a lélek fejlődése, tehát a jellem kialakulása szempontjából is elengedhe­tetlenül szükséges. A tanulónak nemcsak ismeretekre van szüksége, hanem cselekvő erőre is. Nem elégséges ismerni az igaz, a helyes, a szép és nemes dolgokat, hanem képességgel és akarattal kell rendel­keznünk arra, hogy az értékes cselekedeteket véghez is vigyük. A testnevelés magas és nemes célját odaadással igyekeztem isko­lámban gyermekeim testi és lelki fejlődésének helyes irányban való előhaladására szolgálni. Tökéletesíteni és nemesíteni akartam az egész embert, akit a nagy Teremtő alkotott s akire a haza számít. Testnevelésre heti 2 óra állott rendelkezésemre, ami sajnos nem elegendő annak a célnak teljes elérésére, amit magam elé tűztem. Munkámat megnehezítette a tornaterem hiánya, melynek következtében a felsőbb osztályokat össze kellett vonnunk : V—'VI., VII—VIII. Ezen osztály-összevonásokat azonban 1-2 év múlva meg lehet szüntetni, 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom