Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1935

szaságról és hálátlanságról panaszkodni, hanem segítve és védve áll gyermeke mellé ebben a nehéz időszakban is. A serdülőkor vége felé, az ifjúkorba lépésnél úgyis változik a helyzet és a fiatal leány édesanyjához újból meleg, simuló és simogató szeretettel közeledik és jobban kiegyensúlyozott lelkét most már az édesanyja felé is fordítja. Kisebb testvérei hibái felett valami sajátos fölénnyel, primitív életbölcsességgel néz el, szívesen foglalkozik velük és támogatja őket. Idősebb testvéreinek értékeit megbecsüli, hibáikat sok megértéssel menteni próbálja és legtöbbször megértő, jóbaiátjuk lesz. Visszatérve a serdülő leány speciális hibáira, vannak olyanok is, akik problémáik elől a cinismus álarca alá, vagy egy primitív póz mögé menekülnek, de lelkük mélyén ezek is sokat szenvednek a serdülést jellemző fájdalmas érzésektől. Ezek a problémák nem minden serdülőnél és nem is mindig egyforma intenzitással lépnek fel. Sok függ az egyéni adottságtól és a szülő vagy nevelő lelkihatásától. Lehet a serdülő leány értelme olyan fejletlen, hogy ilyen problémákkal való foglalkozásra képtelen, de lehet lelkivilága oly harmonikus felépítésű, hogy könnyen és kedvezően felel a lelkében felvetődő kérdésekre. A szerencsés környezet, vagy a tudatos nevelői munka azonban a legtöbb esetben sikeresen segíti át a serdülő leányt ezeken a súlyos lelki kríziseken. A serdülő kor közepe felé ezek a problémák a legtöbb esetben már nem döntő fontosságúak, mert a fiatal leány lassanként megtalálja lelke egyensúlyát és nagy lelkesedéssel, kitárt lélekkel keresi fejlődési irányát. A fejlődés ezen szakaszán a serdülő leány gondolat- és érzésvilága reálisabb színezetű lesz és először merül fel benne jövendő hivatásának problémája. A leányok helyzete ebből a szempontból lényegesen különbözik a fiukétól. A fiuknál az a kérdés, hogy mi legyek ? A leányoknál az az első probléma : kenyérkereső pályára menjek-e ? Befolyásolhatja elhatározását 1. a képesség, 2. az önállóság, a függetlenség utáni vágy, 3. a szülők gazdasági helyzete. Ha a serdülő leány valamilyen hivatás betöltéséhez tehetséget érez és otthoni körülményei lehetőleg nem gátolják, akkor rendszerint nem mérlegeli a későbbi kereseti lehetőségeket, hanem szilárdan kitart a tehetsége által jelzett irány mellett és semmiféle nehézségtől nem riad vissza. Szívesen vállalja az elhivatással járó sok lemondást és nélkülözést, de sohasem tér el attól az iránytól, mely tehetségének és hivatásának megfelelő képzettséget, haladást és kifejlődést biztosít. Lehetséges az is, hogy az önállóság utáni vágy, az anyagi függetlenség gondolata vonzza a serdülő leányt a kenyérkereseti pályára, ekkor azonban természetesen nem a kenyérkereset a cél, hanem esetleg az, hogy így könnyebben tud hódolni a divat minden követelményének, a toiletteket és a kozmetikát illetően. Ilyenkor egészen természetes az is, hogy a pénzkereseti lehetőségekkel kapcsolatban fellépő nehézségekkel — minthogy belső állandó és ösztönző energiával nem rendelkezik — nem tud megküzdeni és az első nagyobb akadály viszszavonúlásra kényszeríti. A harmadik és leggyakoribb tényező a serdülő leánynak, illetve szüleinek gazdasági helyzete, melynek kényszerítő ereje sajnos ujabban, egyre szélesebb rétegekben érezhető. Ilyenkor gyakran tapasztalható, hogyan jut érvényre a serdülő leánynak az a szép és nemes tulajdon5