Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1935

sága, mely szerint egyéni életét másokért — szülőiért, testvéreiért, a család közösségeért — áldozatosan alárendeli és minden más szempont mellőzésével arra törekszik, hogy szüleinek anyagi gondjait lehetőleg csökkentse és az életnek terheit egyrészt magára vállalja. Ezekután vázolni szeretném szellemi fejlődésüket is. A sokirányú és intenziv érdeklődés még arra is rákényszeríti a serdülő leányt, hogy a kultura értékeinek és szépségeinek szélesebbkörű megismerésére törekedjék. Altalánosságban megállapítható, hogy a fejlődő leány igen sokat olvas és olvasmányai alapján megítélhetjük szellemi fejlődésének menetét is. A serdülő kor elején képzelet- és érzelemvilágát a romantikus olvasmányok elégítik ki, mig a 15.-16. életévükkel reálisabb periódusba jutnak. Most már az a munka köti le figyelmüket, melyben az író a mü szereplőit és az eseményeket reális alapon rajzolja meg. Mind szivesebben fordulnak Gárdonyi, Mikszáth és Herczeg munkái felé, sőt vannak kiket érdeklődésük a XX, sz. orosz, német és francia reálisták munkái felé irányít. (És itt ismét felhivom a figyelmei az olvasmányok ellenőrzésének fontosságára.) Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy e korban — bár mindinkább a reális élet felé fordul a figyelme — lelkében sóvárgó vágy támad és erősödik az ideálizmus után is, hiszen e korban szereti meg és éli át tudatosan az Evangéliumot és Krisztus lelkének életet fakasztó szeretetét. Erkölcsi életük e korban határozott emelkedést mutat Egyre világosabban érzik, hogy a maguk tiszta életét menteni kell. Meglátják egyéni hibájukat is, melyek ellen sokszor már tudatosan veszik fel a küzdelmet. Az egyéni hibákon kivül a serdülő kornak vannak még a felsoroltakon kivül más hibái is. Ilyen pl, a néha túlzottan kifejlődő hiúság is. A serdülő leány mindenáron önmagát akarja az érdeklődés középpontjába állítani. Különböző pózokat vesz fel és a divat túlzásainak legszélsőbb kilengéseit is felhasználja arra, hogy észrevétesse magát. Másik serdülőkori hiba: az összeférhetetlenség. A gyermek nemcsak a család, hanem az iskola közösségébe is tartozik és a serdülés korának elején a leányka gyakran aszociálissá válik. A lelkében megjelenő problémák annyira lekötik, hogy hatása alatt nemcsak szüleivel, de társaival fennálló szellemi kapcsolata meglazul. Ilyen módon közösségérzete háttérbe szorul, amiből sok meg-nem-értés, súrlódás, diszharmónia származik. További gyakran fellépő hibájuk: a kíváncsiság, mellyel az életnek általuk még nem ismert titkait kutatják. A serdülő leány ebben a korban rendkivül befolyásolható. Világnézete még nem alakult ki, nincs biztos életelve, mellyel a dolgok értékét lemérhetné, akarati élete pedig még fejletlen. Élete sohasem kerül olyan ellentétes irányú problémák elé, mint most, mikor megtorpan az ösztönös élet előtt és megérzi, hogy neki magasabb szellemi "és lelki értékek felé kell törekednie. Ez évek alatt vallásos élete is nagy változáson megy keresztül. Környezetéből, tapasztalata és olvasmányai alapján nem egy olyan motivum jut lelkébe, mely a vallásos élet fejlődésének nem kedvez, némelyeknél erősíti a szkepticismust, gyengíti a hitéletet. Lehetséges, hogy szkepticizmusa nem lesz olyan erős, hogy a vallásos élettől teljesen elfordítsa, de hite nem mélyül és vallásos élete külsőséges, felületes lesz. Vannak azonban leányok — és hála Istennek, hogy többségben vannak — akik vallásos életüket nem engedik megfakulni, hanem hitük mindjobban tudatosabb és mélyebb lesz. A sajátos 6