Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1935

hogy majdnem mindig háttérbe szorul és ezért lesz a fejlődő leány sok esetben irigye és rosszakarója idősebb testvéreinek. Ezekből és sok más tényezőből kifolyólag a 13—16 éves leány lelkének alaptónusa a zárkózottság. A benne meginduló természetes életfolyamat és az előtte sokszor érthetetlen életmegrezdülések feltétlenül visszahúzódóvá teszik, ha csak a gondos és állandó szerető bizalommal együttélő édesanyai lélek át nem segiti az első nehézségeken. Az édesanyával kicsi kortól kezdve lelki kapcsolatban élő leányoknál ez önként adódik, de ezek a szerencsés kivételek a légritkábbak. A serdülő korban, ebben a forrongó, kaotikus életszakaszban a testi fejlődés által létrehozott intenziv hangulati változások mellett szokatlan erősséggel nyomulnak előtérbe új lelki jelenségek is. A serdülő leánynál nagyobb sértődékenységet, figyelmetlenséget, szórakozottságot és erősödő érzelmi hullámzást tapasztalunk Már nem fogad el mindent, amit a szülői tekintély állít; bírál és Ítéleteinek alapja zavaros, még meg nem tisztult világszemléletében rejlik. Ezért sokszor modortalan, sőt kihívó, dacos, gúnyolódó, békételen, nincs megelégedve semmivel és senkivel, de önmagával sem. Különösen sokat romlik az édesanyjával fennállott bensőséges, szeretetteljes barátság. Ilyenkor az édesanya idegessége, türelmetlensége, a leánya lelki állapotának meg-nem értése sok kínos összeütközésnek lehet okozója. Ezek az összeütközések a serdülő leány lelkében néha mélyebb nyomot hagynak és esetleg az édesanyától hosszabb időre elidegenítik. Természetesen a legtöbb édesanya nem ismeri leányának belső lelkiállapotát és csak a külső megnyilvánulásai szerint itél, de ez a gyermeket még jobban elfordítja szülőjétől és még zárkózottabbá teszi. De mivel a benne forrongó problémák depressziója alól menekülni szeretne és mert — talán soha anynyira, mint most — szeretetre vágyik, megértést óhajt, azért keres valakit, aki hozzá lelkileg közelebb áll, kit ugyanazon érzések terhelnek, s kitől leginkább megértést remél, és ezért barátnők felé orientálódik. Sajnos azonban ez a barátnő-kiválasztás nem mindig szerencsés, mert a megindult sugdosások, bizalmas elhúzódások lélekfeltárások ugyan, de csak az alantas, az ösztönös életvonalon. így nem az történik, hogy egy lélek egy másik szerető lélekkel közös, nemesebb életáramlatba kerül, hanem a tudatalatti, ösztönös élet talál kielégülést. E barátságok vezérlő motivuma: ez a barátnőm megért engem, a többiek nem, az enyéim már nem. Megfigyeléseim szerint e barátságok kezdete gyakran elég különös. Ritkán keletkeznek lassú, öntudatlan összeszokással, mint a felnőtteknél, kiknél hosszas, lassú közeledés és általános rokonszenv az alap. A serdülő leány inkább hirtelen és tudatosan köt barátságot. Szüksége van valakire, egy jóbarátra, tehát tudatosan indul el jóbarátot keresni, tudatosan fordul majd ehhez, majd ahhoz, kisérletetezik pajtásai között, kiket rokonszenveseknek talál, s ha megtalálja azt, kiben megértést remél, akkor az ilyen barátság sokszor éveken át tartó lelki kapcsolattá lesz, mely szeretetre és hűségre épül és közös gondolkodást, érzést, munkát, olvasást és sétákat jelent. Vannak szülők, akik gyermekeik ezen lelki elfordulásával szemben teljesen tanácstalanul állanak és akiket mélyen bánt gyermekeik megcsökkent bizalmassága, vagy látszólagos szeretetlensége és ezért hálátlansággal vádolják őket. Aki azonban ismeri a fejlődés ezen folyamatának cél- és szükségszerűségét, az nem fog bosszankodva rosz4