Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1933

sen. Az a gondolat vezette, ami Peslalozzit, hogy nem a pillanatnyi adomány szünteti meg a szegénységet és nélkülözést, hanem a hasz­nos munkára való nevelés. Terézia anya a rend szabályzatának kidolgozásában számolt a különböző idők kívánalmaival és lehetőséget biztosított arra, hogv rendje a helyi viszonyokhoz és változó követelményekhez alkaí­•nazkodni tudjon. Ennek tulajdonítható az, hogy a rend a külön­böző országokban olyan eredményesen tudott dolgozni és minde­nütt a nemzeti szellem, a nemzeti együvétartozás gondolatának lett erős támasza. Terézia anya óriási munkateljesítménnyel dolgozott, 300 isko­lát alapított személyesen. Az akkori primitív közlekedési viszonyok n'ellett Amerikába is áthajózott, ahol rendházakat szervezett, isko­lákat nyitott és ahol ma 110.000 gyermeket oktatnak a szegény is­kolanővérek. Letörhetetlen energiával küzdött meg a külső és belső akadá­lyokkal. Lelkesedését nem csökkentették a mostoha viszonyok, a félreismerés, a im,egaláztatás, bátran haladt előre, hogy megvaló­sítsa azt az „Ecce aneilla Domini"-t, amelyet fogadalma napján el­rebegett a regensburgi székesegyházban. Egészen Istené volt ő és a gyermekeké, önmagát fölemésztette, de világossága ma is itt van köztünk példájában, pedagógiai elveiben és Szent Pál szavaival biz­tatja 10.582 nővérét: „Legyetek követőim, amint én követője vol­tam Krisztusnak !" 7 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom