Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1933

érőt és szilárdságot ehhez a csodálatos növekvéshez. S ha most, amikor az egvházközség üdvözletét kell átadnom az ünneplő rend­nek, azt kérdezem, mit köszönhet Debrecen katolikussága a Mi­asszonyunkról nevezett iskolanővéreknek, akkor feleletkép hadd irányítsuk az ünneplés éles fénykévéjét az „ismeretlen" nővérre és arra a lelkületre, ami az ő munkájuk alapja. Mi ennek a lelkületnek legfőbb jellemvonásai ? Elsősorban említem azt, amivel minden hí­vatásos nevelőnek messzire ragyogó példát adnak, hogy ők valóban csak az iskolának élnek. És sem családi gondok — ezért monda­nak. le a családi élet örömeiről —, sem a pályán való előhaladásért való törtetés, sem szórakozás, sem szenvedély, sem politikai érvé­nyesülés nem vonja el figyelmüket és érdeklődésüket soha az isko­lától. A másik, ami életükben erősen szembetűnik, a szerény aláza­tosság. fis pedig nemcsak elöljáróikkal vagy világi tekintélyekkel szemben, hanem minden kellő szigorúság és erély mellett magával a gyerekkel szemben is. És itt megint hathatós az a lecke, amit minden nevelőnek és oktatónak, szülőknek és tanároknak egyaránt adnak. Valahogy önkéntelenül is egy kép jut eszembe. Nyári regge­leken a talán hetek óta eső nélkül égő föld szomjas növényeit egye­dül a reggeli harmat tiszta, csillogó gyöngyszemei üdítik fel. A har­mat pedig úgv jön létre, hogv a levegőnek előbb le kell hűlnie, hogy kicsapódhassék belőle, ami üdítő, éltető nedv van benne. Va­lahogy úgy látom, hogy mindenkinek, akik gvenmekek lelkével bá­nik, így kell mélységes megalázkodásban szintén lehűlnie, meg­tisztulnia, hogy a reábízottaknak csillogó harmatcseppekben át­adhassa azt, ami üdítő, éltető, erősítő érték a maga lelkében van. Ezt elmondani könnyű, talán tetszetős is, de mélységes mea culpá­val verhetjük legtöbben a mellünket, hogy mennyire messzi állunk mi ettől is. És ép azért hódolunk, szülők és tanítók, tisztelő irígy­kedéssel azok előtt a jó lelkek előtt, akik az alázatosságnak is olyan nagy művészei tudnak lenni ... Említsem példaszerű engedelmes­ségüket ? A maguk képzésében, fegyelmezésében, tökéletesítgetésé­ben megállást nem ismerő kitartásukat és szorgalmukat ? Említsem erős honleányi magyaros érzésüket, amely eredetükre való tekintet nélkül egyaránt fűti őket? Ékes bizonyságai ennek azok a szebbnél­szebb hazafias ünnepélyek, amelyeket 38 év alatt annyit rendeztek s amelyekben a magyar haza szeretetét növelték tanítványaik lel­kében. Ez a hazafias érzés nem a nagy hang és öblös torok önma­gát reklámozó hazafisága, és tanítványaikat sem erre nevelik, ha­nem Isten mellett a haza javának, a magyar nőnevelés ügyének szentelt kitartó, szívós, csendes munka. Ez is egyik oka annak, hogy ebben a városban, ahol pedig olvan nehezen melegszenek fel min­den idegenből jött ember iránt, őket kezdettől fogva bizalommal fogadták és bizalmukban meg nem csalatva valláskülönbség nélkül szeretetükkel övezik őket. Hogy pedig mindeme erényeiknek és kiválóságaiknak legvégső forrása mélységes vallásosságuk és Isten kegyelmi kincseiből való állandó gazdagodásuk, azt felesleges említenem is. Ezt a mélységes hívő buzgóságot igyekeznek elültetni és megerősíteni neveltjeik lel­kében is. Ezért fordítanak olyan kiváló gondot a helyes és alapos — 11 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom