Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1928

52 nem is a föl-föl, hanem az el-eldobott kövekhez vagyunk ha­sonlók, mert bennünket némely vad és ártalmas kezek folyton el akarnak lökni és el akarnak taszítani, de mi mindannyiszor visz­szapattanunk és visszarugódunk a haza földjéhez, nem annyira a fizika megmérhető centripetális erejénél fogva, mint a lélektan­nak mérés alá alig fogható titkos varázsa következtében. * * * A zászló a maga pompás színeivel és gyönyörű jelképeivel, díszével és jelmondataival már maga is a magasba irányítja tekin­tetünket, de még magasabbra, az eszmények felé lendítik gon­dolatainkat azok a lenge szalagok, amelyek a biblia, a város és az ország változatos színeiben veszik körül a zászlót és amelyek mint felekezetünkért és iskolánkért lelkesülő hölgyeknek: fő­tisztelendő dr. Schlesinger Sámuelné úrnőnek, dr. Fejér Fe­rencné úrnő őnagyságának és dr. Kardos Albertné úrnőnek a szí­ves ajándékai ékesítik a különben is oly ékes lobogót. E zászlószalagokról is beszédes jelmondatok szólanak hoz­zánk és főkép ahhoz az ifjúsághoz, amelynek ez a zászló hívatva lesz szellemi és erkölcsi vezetőjévé lenni. A bibliai kék-fehér szin szalagjáról a bibliának egyik legis­mertebb intelme hangzik felénk: „Résisz hochmá jirász adonáj": a bölcseség kezdete az Úrnak félelme. Ez az intelem bizonyára azt jelenti, hogy a hívalkodásra, elragadtatásra könnyen kész ifjúság ne bizakodjék el hamar ismereteiben, lelkét ne adja át a tudás gőgjének, hanem még annyi ismerettel és még oly sok tudással is hajoljon meg egy magasabbrendü eszme: az istenségnek vég­telen eszméje előtt, amelyhez képest minden emberi ismeret és tudás csak véges töredék. De jelenti ez a bibliai vers, legalább szerintem jelenti azt is, hogy az Úrnak félelme csak kezdete a bölcseségnek, de nem tel­jessége. Még oly mély vallásosság mellett, még oly szilárd hiten túl is a földi életet élő embernek szüksége van a legkülönbözőbb ismeretekre, szakszerű tudományokra, amelyeket a természetből, a történelemből, az emberi lélek buvárlatából, szóval a külső és belső világból meríthet. * * * A Debrecen városának színeiben pompázó szalag a legböl­csebb magyar költőnek, Arany Jánosnak egy ifjúhoz intézett ta­nítását ismétli: „Előtted a küzdés, előtted a pálya, — Az erőtlen csügged, az erős megállja." Ha valaha igaz volt, hogy a nagyra­törő ifjúnak csak erős küzdelem biztosíthat sikert, akkor most igaz ez a mai súlvos korszaknak magyar ifjúságára és főkép magyar zsidó fiatal nemzedékére. Arany János ezt a bölcs és szép szózatot egy olyan család ivadékához intézte, amely a magyarságnak egyik legtisztább és legragyogóbb jellemét, a minden akadállyal megküzdő erős aka­ratnak és a soba meg nem ingatható hazaszeretetnek példaképét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom