Állami főreáliskola, Debrecen, 1938

6 elvégezte. Tartaimas és színes, eredményekben gazdag és lendülettel mindig magasba ívelő tanári pályafutás zárul be az Ö távozásával, erre a pályafutásra büszkék vagyunk mi, munkatársai, hálásan tekintenek erre a 38 év alatt megtett útra volt tanítványai s a végállomásról a jól végzett szolgálat öntudatával tekinthet vissza pályájára távozó kartársunk is. Távozása veszteséget jelent intézetünknek, veszteséget jelent az egész tanári rendnek. Olyan derék munkatárssal leszünk szegényebbek, akiről méltán elmondhatjuk : egészen az iskolának élt, az iskoláé volt. Valóban második otthona lett az iskola, melyért mindenkor minden szolgálatot örömmel vállalt. Az iskolai életet minden vonatkozásban alaposan ismerte, a szolgálati könyvek paragrafusaiban bámulatos jártassággal bírt. Ebbeli tudását is szívesen bocsátotta közre és kartársainak, igazgatójának támogatója volt. Tanár volt a szó legnemesebb értelmében. Hivatottsága érzetében, pályája iránt érzett hevületében, sohasem szűnő lelkesedéssel tanított ; melegen érző szívének végtelen jóságával, emberbaráti szeretetével nevelt. Biztos és gazdag szaktudása, széles szellemi látóköre, már régesrégen kiforrott és jól bevált módszere tanítását eredményessé tette, a vérbeli nevelőre valló szelídsége és nyájassága, példás magatartása és rendszeretete pedig páratlan fegyelmet biztosított. Óráin példás rend és fegyelem volt az uralkodó, ezt nem a hangos szó, nem is a fegyelmi büntetéstől való félelem okozta, hanem az a határtalan tisztelet és ragaszkodó szeretet, mellyel osztálya Hozzá kapcsolódott Osztályfőnöki tisztségével még távollétében is hatott. Pályája alkonyán is folytonos önképzéssel gazdagította tudását és mint a régi iskola tanára bámulatos módon korszerűen tanított. Pályafutása az új iskolai reformok óta szinte küldetésszerű. Tanításában bölcsen érvényesültek a régi és új iskola erényei, a réginek hibái, az újnak túlzásai nélkül. E téren is a bölcs mérséklet, az arany középszer híve volt és mint ilyen, ifjabb és idősebb kartársainak egyaránt példával szolgált : az ifjabbak útját egyengette s őket a túlzásoktól óvta, az idősebbeket pedig a korszerű nevelésnek és oktatásnak nyerte meg. A tanári sors, a tanári pálya kérdései mindig érdekelték. Mint az Orsz. Középiskolai Tanári Egyesület Debreceni Körének titkára többéven át a forradalmat követő megújhodás korában működött. Tíz éven át volt az intézethez besztott gyakorlótanárjelöltek vezető-tanára : ebbeli működése csak a gyakorlógimnázium megnyitásakor szűnt meg. Intézeti ünnepélyeken és szülői, valamint más tanári értekezleteken szinte sorozatos előadásokat, beszédeket tartott. Érdemeit intézetünk évkönyvei, jegyzőkönyvei hirdetik, beszélnek munkásságáról a kisvárdai és szamosújvári évkönyvek, adminisztrációs tevékenységéről tanúskodik a debreceni tankerületi főigazgatóság és a mi iskolánk is. Iskolánkívüli életében is kifogástalan. Valláserkölcsi, politikai és hazafias magatartása tekintetében is jó példával járt kartársai között. Honfiúi kötelességét a hősök tusáján is lerótta. Arcvonalban küzdött csaknem végig, kitüntetéseinek száma 6. Ma emléklapos c. őrnagy. Jó kartárs, hű barát és nyájas ember távozik sorainkból, távozását fájlaljuk mi kartársai, osztoznak e fájdalmunkban tanítványaink szüleikkel együtt. Elválásunkat enyhíti az a körülmény, hogy a nyugalom idejét városunkban tölti és olykor-olykor felkeres "majd"bennünket. Mi szeretettel várjuk és fogadjuk Öt. Búcsúzásunkat azzal a hő óhajtással zárjuk : a jó Isten áldása legyen Rajta és Övéin a jól megérdemelt nyugalom idején is.