Állami főreáliskola, Debrecen, 1934

8 Lajos, Skopál István, dr. Horvay Róbert, Domokos Jenő, Pogány Kornél, Lux Károly, Bihari Ferenc, Tvergyák (Telkes) Sándor, Alt Henrik tornatanár, Virányi Gyula, dr. Falussy Béla, Ignátz Ernő, Kerékgyártó Jenő, dr. Laurentzi Vilmos, Fiissy József, dr. Zalai János, dr. Madai Pál, Frank János, Isoz Emil, Fülöp Béla, Kronstein Béla, Kollwentz Rezső, dr. Ernyei Jenő, dr. Vág Sándor, Boráncs György, dr. Medveczky Károly, Jamriska Péter tornatanár, Olrh Gábor, Nádasdy József, Lakner Gyarmathy József,-Korber Ernő, dr. Pröhle Vilmos, dr. Hankiss János, dr. Goschi Péter, Jesch Mátyás, dr. Zivuska Jenő, Jóvér Antal, dr. Kiss Miklós, Kolos Lajos tornatanár, Balezer György, Majort s Béla, Wirker Ernő, Wallisch Oszkár, Lovas Reithoffer Rezső, Márton Nándor, Remsey Győző, Husz Éltető Ödön, Hankovszky Árpád tornatanár, dr. Merker Mecseky Márton, Telkes Sándor, dr. Lambertenghy Ermenegildó, Hadházy Dezső testnevelési tanár, Német Miklós, dr. V. Fejes Andor, Boros Ferenc, Mészáros Sándor, dr. Tassy Ferenc, zágoni Barra György, Ternay Kálmán, Kovács Máté, Gyarmathi László, Masits Miklós. a) Iskolánk volt tanárai közül tudományos munkásságukkal és irodalmi működésükkel kitűnő érdemeket szereztek : 1. Kiírscliák József, mathematikus, 1885—86-ban tanított a debreceni főreáliskolában. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának ; a budapesti József Műegyetem volt rendes tanára. 2. Balassa József, a kiváló nyelvtudós, magyar nyelvész, 1892—1896-ig tanított iskolánkban. Debreceni tartózkodása idején jelent meg a következő nyelvészeti munkája : A szlavóniai magyarok és nyelvük (1892). Kurze Darstellung des ungarischen Lautsystems (1892). A magyar hangtan (1895). 3. Kardos Albert : 1892—1921-ig volt az iskolánk tanári karának kötelékében, 1912—1921-ig igazgató. Jeles irodalomtörténetíró, aki az Endrődi-féle „Magyar költészet kincsesháza" bevezető tanulmányait írta. Összefoglaló irodalomtörténete : ,,A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig" (1892). Sokat és behatóan foglalkozott XVI. századbeli irodalmunkkal. Ö írta meg legelőször Debrecen íróinak és irodalmának az életét. Nyelvészeti cikkeinek a száma százakra megy. 4. Hankiss János, a Tisza István-Tudományegyetem francia nyelv rendes tanára rövid ideig tanárkodott iskolánkban. Rendkívül ügyes agitációval híveket, barátokat szerzett nemzetünknek és irodalmunknak a francia egyetemeken ; ő maga is keresi és ki is mutatja a magyarfrancia szellemi érintkezéseket, kapcsolatokat. A Debreceni Szemle szerkesztője. Rutinos műfordító. 5. Zivuska Jenő, a korán elhalt filozófus, a világháború után következő évtizedben volt iskolánk tanára. Megírta a görög filozófia történetét. Plantonról értékes monográfiája van, amely vitás kérdéseket dönt el szerencsésen. De Zivuska a szépirodalomnak is értékes munkása. Már egyetemi hallgató korában megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Teleky-díját „Becsületbíró" c. drámájával, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be. —• Magvas, gondolatokban gazdag értekezései még összegyűjtésre várnak. 6. Pröhle Vilmos, a keleti nyelvek nagyszerű ismerője, szintén a világháború idején tanított Debrecen reáliskolájában. Itt állította össze Uj Török nyelvtanát és Olvasókönyvét. Számos nyelvészeti cikke jelent meg folyóiratokban, napilapokban. A budapesti Tudományegyetem r. tanára.