Állami főreáliskola, Debrecen, 1932

24 Ez az év általában jó, munkás éve volt az Önképzőkörnek. A tagok lelkesen vállalták a kötelező iskolai munkán fölül eső terhet; bizonyos jóleső harmónia jellemezte a legharcosabb színű gyűléseket is. Ebben a friss tempóban és értékes eredményben az elnöknek : Koncz Lászlónak van főrésze. A sikerült évet szépen koronázta meg a kiváló eredménnyel záruló évvégi verseny. Tizenegy tételre 46 pályamű érkezett. (Tavaly : 24.) Nyertesek lettek a következők: 1. Magyar történetből: Lovas Rezső VII. o. t., Kristóf János VIII. o. t. 2. Német fordításból: Kulcsár Ferenc VIII. o. t. 3. Francia fordításból: Kiszely Sándor VIII. o. t., Halász Lajos VII. o. t. 4. Olasz fordításból: Polgár Sándor VIII. o. t. 5. Fizikából: Kiszely Sándor VIII. o. t. 6. Bölcsészeiből : Kiss Sándor VIII. o. t. 7. Földrajzból: Kristóf János VIII. o. t., Madav Pál VIII. o. t. 8. Szabadkézi rajzból : elméleti részből : Koczka János VI. o. t. ; gyakorlati részből : Kulcsár Zsuzsánna VII. o. t. 9. Szabadtárgyú novellából: Loós András VIII. o. t. Ugyancsak az év végén tartottuk meg a szavalóversenyt is. Komoly szavalatból első : Koncz László VIII. o. t. Víg szavalatból első : Furkó Béla VII. o. t. 2. 13!). sz. „Fazekas Mihály" cserkészcsapat. Parancsnoka : Husz Ödön, cs. csapattiszt. Létszám : 2 tiszt, 1 segédtiszt, két próbaidőssegédtiszt, (köztük az egyik próbázott kisfiúvezető), 48 cserkész, 20 cserkészapród. Az apródmunkát évek óta Mohácsy Tibor vezeti nagy szeretettel. Apródjaink közül 12 jún. 17-én tett nagyígéretet. A cserkészújoncok fogadalmat március 14-én tettek tizenketten. Mindkét alkalommal a fogadalmat, illetve ígéretet ez évben maga a parancsnok vette ki a fiúktól. A fogadalom kivételéhez szükséges 111. o. próbán kívül próbázás az év folyamán nem igen volt, hanem majd a nyári szünetben lesz a Jamboree-re való menetel előtt. Az elmúlt nyár eseményei közül legfontosabb, hogy 30 taggal résztvettünk a tiszalöki táborozáson, ahol tizenegy napot töltöttünk. Itt csatlakozott hozzánk az a négy fiú, aki már június 22-én elindult Debrecenből, hogy Csengerben a Szamosra bocsájtva a csapatnak tavaly beszerzett csolnakját, a Tiszán evezzenek le hozzánk. Vezetőjük és az egész út megszervezője Levente István st. volt, résztvett Neubauer József, Longauer Árpád és Kiszely Sándor. Kemény, férfivá edző, szép vállalkozás volt. A tábor után pedig ugyancsak Levente I. vezetésével Lókody Sándor, Gargya Nándor és Kassai Jenő evezett le Szolnokig. Ez az út is tele volt kemény próbákkal és felejthetetlen élményekkel. A fiúk szép úti naplóban számoltak be az ott eltöltött napjaikról. Az egész válalkozás megszervezéséért dicséret illeti buzgó segédtisztünket, a résztvevőket pedig azért a szép fegyelemért, amelyet a parancsnok ugyan előre el is várt, de amely fegyelemnek köszönhető, hogy a sok veszélyt rejtő szeszélyes Tiszán mind a két csoport, minden baj nélkül tette meg az utat. A táborból való hazatérés után hamarosan megkezdődött idehaza a csolnakázó tónál létesített cserkészház építése. Az összes munkákból —• mert hiszen az volt az elhatározás, liogy a cserkészház, amennyire csak lehet, cserkészek munkájával épüljön fel — a csapat tagjai olyan megértő igyekezettel vették ki részüket, hogy az építést vezető parancsnokságnak teljes elismerését érdemelték ki szorgalmukkal. A cserkészház és park felavatási ünnepélyén az egész programmban a csapat szintén teljes mértékben kivette a részét. Hasonlókép ott voltunk azon a sport-