Állami főreáliskola, Debrecen, 1932

25 ünnepélyen is, amelyet szeptember 8-án rendezett a helyőrségi tisztikar többek közt a cserkészek bevonásával is. Közös munkában való rész­vételről szólva említsük meg, hogy az országos riadónapon mi is kivonul­tunk és a nekünk kiutalt útszakaszon ének-és kürtszóval végig vonulva a két hirdetőtáblának a meghordozásával és szórólapok osztogatásával a magunk ereje szerint mi is igyekeztünk a nagy közönség figyelmét felhívni a közeledő nagy eseményre. A csapatparancsnoka is ott volt minden tiszti értekezleten, amit a kerület rendezett, azonkívül, mint a ker. vezetőtiszt helyettese, a Jam­boreere kijelölt összekötőtiszt, a ker. tiszti vizsgáztató bizottság és a ker. Intéző Bizottság tagja maga is kivette részét a kerületi munkából is. A fiúk egyre jobban hozzászoknak ahhoz, ami a cserkészetnek egyik legfontosabb nevelő eszköze : a kirándulásokhoz. Most már ismételten előfordult, hogy őrsök maguk elkészítve a kirándulást, csak a parancsnok engedélyét kérték már vállalkozásukhoz. Évek munkájának van ebben némi gyümölcse, mert éveken át hangoztatta a parancsnok, hogy a cser­készet a fiúké és csak annak a cserkészmunkának van értéke, amit a saját jó kedvükből, külső nógatás nélkül végeznek. Közös kirándulást csak egyszer tettünk májusban Józsára. Egyébként azonban ősszel és tavasszal a csapatösszejöveteleket vagy a Nagyerdőn vagy a cserkészparkban tartottuk. Mindenesetre ebben az évben a csapatösszejövetelek megszo­kott rendje erősen megbomlott azzal, hogy szombat délutánokra estek azok az angol nyelvi órák, amelyeket a Jamboreere való tekintettel tar­tottunk. A tanulást két csoportban kezdettük el. Az egyik tanítását heti egy órában Fejes Andor dr. tanár úr, a másikét heti két órában Stroh­bach Jenő dr. ügyvédjelölt úr, iskolánk egykori kiváló növendéke volt szíves elvállalni. Önzetlen munkájukért ezen a helyen is őszinte köszöne­tet mondunk. Azok, akik végig kitartottak, bizonyára nem egyszer fog­nak hálásan gondolni ennek a két úrnak fáradozására, amikor majd egy­egy angol fiúval sikerül megérteniök magukat. Egyébként egész évi munkánk a Jamborrere való készülés jegyé­ben folyt. Különösen fokozni és mélyíteni kívánjuk ezt az előkészülést majd a vizsgálatok után, amikor nap-nap után összefogunk gyúlni, hogy főkép a III. és II. o. próba anyagát jól átgyurjuk. Mindjárt bizonyítvány­osztás után, 26-án háromnapos próbatáborba megyünk Nagycserére. A csapatból a parancsnokon és két segédtiszten kívül 26 fiú jelentkezett a Jamborrere. Sokat visszatartott a szülők nehéz anyagi helyzete, bár a parancsnok mindent megtett, hogy segítőforrások megnyitásával minél több fiúnak nyújthasson minél nagyobb segítséget. Ennek a célnak érde­kében december végén értekezletet tartott az iskola volt növendékei számára és az ő segítségüket kérte a szükséges pénzösszeg előteremtésé­hez. Május elején pedig nyomtatott kérelemmel fordultunk szintén a volt növendékeinkhez. Csaknem ötszáz ilyen kérőlevelet küldtünk szél. Köszö­net és dicséret azoknak, akik meghallgattak. Annál rosszabbul esik azon­ban megállapítanunk azt, hogy nem a küzködők, hanem az aránylag biztos, sőt jó anyagi viszonyok közt élők közt is nagyon sokan vannak, akik azt az egy vagy félpengőt sem voltak hajlandók eljuttatni hozzánk, aminél többet senkitől sem vártunk. Az adakozók névsorát itt adjuk : Aberlc Lajos orvost, halig.. 3— P Alíöldy György mérnökbálig. Budapest 10— I» Anlalfíy József könyvker. . 2— 1' A. B —50 P Bagdy Dániel gyüjtőívén . 4-30 P Báthory Bibi vit. Báthory I. szds. gv.-ívén 1-30 P Báthory Bibi vit. Báthory I. szds. gv.-ívén egycb 1-20 P Bálás Sándor —50 P Bernhárth Sándor mérnök . 4— P Benyáts Emiiné 1— P i

Next

/
Oldalképek
Tartalom