Állami főreáliskola, Debrecen, 1904

I. Iskolai élet Franciaországban. A francia iskolának ugy külső berendezése, mint belső élete sok lényeges vonásban eltér a miénktől s a mi ifjuságunk okvetetlenül érdeklődik francia pályatársai iskolai élete iránt. Többször járván franciák között, iskolai életökbe is bepillantottam s a középiskola körül tett tapasztalataimból hadd mondjak el valamit tanítványaimnak s esetleg más érdeklődőknek. Szervezet. Mint nálunk, ugy Franciaországban is általában az oktatásnak három fokát különböztetik meg: az elemi oktatást l'enseignement primaire, a középiskolait: l'enseigneinent secondaire és a felső oktatást l'enseigneinent suj)érieur. Az 1789-iki nagy forradalom előtt Franciaországban minden középfokú iskolának collégé volt a neve. Állami középiskolákat először I. Napoleon császár alapított s azokat 7ycée-nek nevezte el, mig a papi s községi iskolák megtartották a collége nevet. Napoleon bukása után egyéb intézményekkel együtt a lycée nevet is eltörölték s 1815-től 1848-ig collége rorai-nak nevezték az állami középiskolát. De III. Napoleon visszaállította a lycée nevet s azóta ez meg is maradt. A középiskolákat Franciaországban kiváló férfiakról szokták elnevezni : a Collége Rollin Párisban az 1741-ben elhunyt nagy tudósról kapta nevét, a Lycée Curnot Dijonban az 1894-ben meggyilkolt köztársasági elnökről, kinek megyefőnök (préfet) korában Dijon volt a székhelye s ki később e város képviselője is lett. Nálunk kevés intézetnek van ily neve, pl. sepsiszentgyörgyi székely Mikó-kollégium, békéscsabai Rudolf-gimnázium stb. A diák neve lycéen vagy collégien; az előbbi csak a lycée növendékét jelenti, mig a collégien-t egyaránt használják minden diákról. A főiskolai diák étudiant. A gimnázium szó, le gynmase, a francia nyelvben sem ismeretlen; csakhogy ők ezen nem iskolát értenek, hanem a rég görög értelme szerint tornacsarnokot, vagy pedig németországi gimnáziumot. Franciaország majdnem kizárólag katholikus ország s ez az egyöntetűség és az egyházi jelleg a régi iskolán is meglátszott. A legújabb időkig az elemi oktatás teljesen, a középiskolai pedig kevés kivétellel a • katholikus papság kezében volt. Az államnak volt ugyan a törvény szerint felügyeleti joga, de nem ólt e joggal. 1*