Állami főreáliskola, Debrecen, 1902

24

ha néhány költeményét olvassuk el s be kell ismernünk, hogy mindazon tényezők, melyek egy költeménynek dal jellegét adhatják, itt legszerencsésebben egyesítvék. Közismert népdalokat, nem hosszú verssorokkal, lehetőleg egyszerű strófaszerkezettel, közelfekvő rímekkel, vagy gyakrabban énekelt egyházi dalokat használt fel költőnk mintául; s ezen sajátossága nem kis mértékben járult hozzá népszerűségének emeléséhez, költeményeinek széles körben való elterjedéséhez.

Nyelvét első sorban az összetett főnevek és melléknevek gyakori használata jellemzi. Az összetétel folytán nemcsak újabb, speciálisabb, határozottabb jelentést kapnak a szók, hanem erőteljesebbekké, nyomosabbakká is válnak, különösen ha összeegyeztethetetlen vagy különböző kategóriákhoz tartozó két főnevet köt össze merész asszociációval, így pl.: Schlachtenmorgenroth, Siegesdonner, Sonnenhauch, Strahlenblüten, Melodienblitze, Wolkenschanze, Blütenglück stb.; vagy melléknevek : siegverklärt, liebefroh, schlachtenfroh, blutversöhnend, ahnungsgrauend stb. Idegen szavakat csak nagy ritkán s mindig bizonyos célzattal használ; modorában ez még lendületesebbé teszi s gyakran erőteljes ellentétet alkot a honi és az idegen között; ugyanezt a szolgálatot teszik a szórványosan előforduló régies alakok: zween, dräut, fleugt stb. Az alakzatok közül különösen a metaforát, perszonifikaeiót, antithezist és megszólítást használja gyakrabban. Már összetett főneveinek egy jó részét azon czélzattal alkotja, hogy ez alakzatok egyikét bevezesse. Metaforáinak alapja rendesen a haza, a becsület, a szabadság s egyszer a lovagjával elválhatatlanúl egyesült menyasszony a kard is; pl.: Wasch die Erde, dein deutsches Land, mit deinem Blute rein; Der Sieg fleugt auf aus deines Blutes Bächen. Miért és hogyan használta Körner az ellentétet, azt már az idegen szavak használatánál említettük, itt csupán még arra akarunk utalni, hogy az egymás mellé rendelt fogalmakban adott ellentét őszinte szókimondással élességében csak nyert. Ez a trópus mintegy arra volt teremtve, hogy a német népnek szeme elé tartsa az „egykor“ és a „most11 óriási különbségét. Néhány példa: Die Leier schweigt, die blanken Schwerter klingen; Schwarz und traurig, wie auf Grabestrümmern, wälzt auf Deutschland sich des Schicksals Macht, doch begeisternd, wie mit Sternesschimmern, bricht der eine Tag durch unsre Nacht; Den freien Tod für ein be- zwung’nes Leben; Freiwillig tränkt uns keine Traube, die Kelter nur erpresst den Wein.

Az ellentét ilyetén használatát valószínűleg Schillertől tanulta Körner, mint kifejezésmódja egyébként is gyakran hordja Schiller hatásának félreismerhetetlen nyomait; de pillanatig sem szabad gondolnunk, hogy ezen eljárás nagy példánykópek szolgai utánzása lett volna; az ellentét szemmel látható volt s csupán emberére várt, aki megragadja, illő formába öltöztesse s a nép közé dobja: s ezt Körner tette meg.

Körner nyelvének e sajátságai mind azt célozzák, hogy azon