Állami főreáliskola, Debrecen, 1902
•eszméket, melyek a zsarnok elleni harccal és a haza felszabadításával valamelyes összeköttetésben álltak, a nép számára érthetőbbekké, meg- foghatóbbakká és közvetlenebbekké tegyék. De arra is volt költőnknek gondja, hogy a néppel, mint ezen eszmék apostola, személyesen érintkezzék s e célból alkalmazza a megszólítást; büszke és hű népéhez, német testvéreihez, a bátor harcosokhoz és vidám vadászokhoz fordúl, hogy a németek régi dicsőségét zengje, a halottakat sirassa, új küzdelemre és új áldozatokra lelkesítsen. Felhasználja a német népdalban szokásos „kérdés és felelet“-et is; mesteri módon tette ezt a „Was uns bleibt“ c. költeményben. Ha még egyes szavak, egész gondolatok refrainszerű ismétlését említjük, Körner költészetének mindazon sajátságait kiemeltük, melyeket népe lelkesedésének, hazája felszabadítása eme alapfeltételének fönntartására és fokozására fölhasznált. Ami pedig verstanát illeti, megemlítendő, hogy a hexameteren és szonetten kívül leginkább népies formákat alkalmaz, mi költeményeinek elterjedését igen elősegítette; néhány költeményéről tudva is van, mely dalra énekelendő, melyet utánzóit tehát a költő. (Lange Sturmlied-je: Es heult der Sturm, es braust das Meer; és Körner: Uns knüpft so manches teure Band...) Vannak továbbá költeményei, melyek egyházi mintákat, zsoltárokat utánoznak, amit már egyes kifejezések is elárúl- nak. A zsoltárokból vétettek pl.: Der Herr ist Zunsere uversicht; Unser Schild ist Gott; Gebt unsrem Gott die Ehre. Költeményeinek nagyobb része jambikus menetű, szórványosan azonban trocheusok, daktilusok, anapestusok is előfordulnak, különösen oly helyeken, ahol a jambusok élénk, könnyed menete nem illenék a gondolatok súlyához. A rímek elhelyezése lehetőleg egyszerű; előnyben részesíti a páros rímet s mellőzi a messze fekvő rímeket és bonyolult rímjátékokat. Rímeinek tisztaságára nagy gondot fordít költőnk s csak elvétve akadunk egy-egy kevésbé sikerült rímre. Költeményeivel szép emléket állított magának Körner; dalait, melyeket még életében egész Németországban énekellek, utóbb híres mesterek megzenésítették; Leier und Schwert 11 dalát zenésítette meg Carl M. Weber, 2-t Fr. Heinrich Himmel, 3-t C. Bornhard. Ugyancsak az ő dalai ihlették a 19. század 40-es éveinek költőit; Dahn, Geibel stb. dalai utóhangjai a Körneri lírának. 25 Falusy Béla.
