Állami főreáliskola, Debrecen, 1901

Részletek a franczia beszéd és írás fejlődésének

történetéből.

A franczia nyelv megalakulása és megszilárdulása.

A franczia nyelvi tanítás kezdő fokán minden tanúló ajkán ott lebeg az a kérdés, hogy van az, hogy e nyelvben a kiejtés annyira eltér az írástól, s feltétlenül szükséges-e, hogy ugyanazt a hangot különböző esetekben különböző betűjegyekkel pl. é hangot é, er, ez, et, ai jegyekkel, vagy egy hangot több jegygyei, — o hangot au, eau jegygyei jelöljünk, máskor pedig ugyanaz a jegy több hang jelölésére is szolgál, pl. c jegy hol sz, hol k hangnak ejtendő. Miért van ez, s nem lehetne-e ezeken a nehézségeken legalább némileg könnyíteni? Erre a feleletet a nyelv története adja meg s ez nem oly egyszerű. A következő lapokon a franczia nyelv fejlődésének nehány fontosabb jelenségét akarom megvilágítani, hadd ismerjen meg az iskolai könyv keretén túl érdeklődő ifjú valamit a nyelvnek, mint élő szervezetnek a sajátságaiból is.

1. Latin irodalmi és köznyelv. A franczia nyelv keletkezése. A római nyelv és műveltség a világhódító hadsereg nyomán mindenüvé eljutott, a merre az egyre nagyobbodó birodalom határai terjeszkedtek. Galliát is Kr. e. 58—51-ig tartó kemény küzdelem uián Caesar római provinciává tette s a gall törzsek részben igen erőszakos eszközök alkalmazása folytán, aránylag rövid idő alatt elfogadták a latin műveltséget. Hatásosabbak voltak azonban a tervszerű békés intézkedések. A római légiók állandók lettek Galliában; a kiszolgált katona is gyakran ott kapott nyugdíj gyanánt földbirtokot; új meg új itáliai telepesek jöttek, kik a kapcsolatot a régi hazával fentartották; a törvénykezést és igazságszolgáltatást teljesen római mintára rendezte be a hódító hadvezér és utódai: a békés eszközök közűi ezek voltak a főbbek, melyekkel a római szellem és nyelv teljesen ura lett Galliának. Később a keresztyénség elterjedése csak erősítette ezt a folyamatot.

A római intézményeknek Galliában való meghonosodásával a latin nyelv csakhamar oly általánossá lett, hogy az ország nyelve, a kelta nyelv, majdnem teljesen eltűnt. A Kr. utáni III. és IV. században már igen jó hírű latin rhetoriskolák voltak Galliában- a mai Lyon (Lugdu- rum), Antim (Augustodunum), Marseille (Massilia), Bordeaux (Burdigala)

1