Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

27 6. Vegyes tárgyak. 1. Könyvvitel elméletileg és gyakorlatilag. 2. Vámés mónopolisme. 3. Váltóisme. Heti 4 órán tanította Örvényi Vilmos. 7. Természettudományok. Természettan (physika). A mozgás és nyugvás törvényei. Csillagászat. Hetenkint 3 órán tanította Szabó Antal. 8. Rajz. Építészeti rajzok, nevezetesen a polgári épületek kirajzolása és színezése, hossz- és keresztmetszetek szerint. Ezeknek köbmértékben kiszámítása. Továbbá virág-, táj-, állat- és arczkép-rajzok nagyobb mérvben. Hetenkint 5 órán tanította Kallós Kálmán. 9. Ének. Hetenkint egy órán tanította Sz. Hagy Károly. 10. Kertészet. Gyümölcsfa nemesítés. Tanította heti 2 órán Vass Pál Nagyjában ez maradt a polgáriskola tanterve egészen az iskola fenállásáig. Apróbb változtatásokat azonban — ugy látszik a tanárok a maguk meggyőződése szerint— több ízben eszközöltek rajta. így nevezetesen 1870—71. és 1871 — 7?. tanév második felében a vegytan mint rendes tantárgy szerepel a III. osztályban, az 1871 —72. tanév második felében pedig az ásványtan a második osztályban, holott ezen tantárgyakat előbb nem tanították. A történelem és földrajz tananyagát is változtatgatják annyiban, hogy egy-egy félévben többet vagy kevesebbet végeznek el, vagy a földrajzból ugyanazon osztályban egyik évben egyik, másik évben másik részt tanítják. Változtatgatták a mennyiségtanból közölt tananyagot is; de itt legalább elhagyták az olyan műveletet, minő péld. a logarithmus-táblák használata a kamatos-kamatok vagy tőketörlesztések számításánál; s helyette inkább a inéi-tannak a polgári életben értékesíthető elemeit vették fel bővebben. — A magyar nyelv tanításában történtek változta, tások. így nevezetesen az 1870 — 71. tanévben a harmadik osztályban nem csak az irodalomtörténetet tanították, hanem — ugy látszik — ezzel kapcsolatosan az egyes műfajok szerkesztését is legalább az egyszerűbb formákban, a tanterv ilyenekül felemlíti a polgári ügyiratokon kívül a történeti képeket, elbeszéléseket, leírásokat és leveleket, sőt ismertették a költői és prózai irály közt levő különbséget és azok fajtáit is. Általában elmondhatjuk, hogy az évek folyásával tisztult az a felfogás is, hogy miket és miként kell és lehet tanítani 14 — 15 éves korban a szűkebb értelemben vett polgári osztály gyermekeinek. Ue ugy látszik, hogy az ev. ref. főiskolában elhelyezett polgáriskola működésével épen azok nem voltak megelégedve, a kik felállításáért legjobban buzgólkodtak: a kereskedők. Ezt a feltevést igazolni látszik azon eljárás, hogy a kereskedelmi testület választmánya 187 l-ben elhatározta egy három osztályú kereskedelmi-reáliskolának felállítását, s midőn annak vezetésére alkalmas tanárt talált az 1871—72. iskolai évben meg is nyitotta annak két osztályát. A szülők tájékoztatására kiadott hirdetés az újonnan szervezett tanintézettel kettős czélt is akart elérni. Egyik czéljául azt tűzték ki, hogy a tanulókat — ha tanulmányaikat folytatni kívánják, és magasabb képzettségre törekszenek, — a főreáliskolára előkészítse; a tanintézet másik czélja pedig az volt, hogy a tanulók egyrészéből a tanintézetben folytatott tanulás után, értelmes és szakjokban művelt kereskedőket képezzenek, a kik a tanintézetben szerzett általános és egyszersmind behatóan részletes tanulmányaik alapján maguk