Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

28 továbbképzése végett ne csupán a kereskedelmi akadémiába léphessenek be, hanem annak biztos reményével, hogy szorgalmuk kamatoztatását egyes kereskedő házak, gyár-iparvállalatok, hajózások és vasutaknál stb. sikeresen eszközölhetik, azonnal a gyakorlati életbe is kiléphessenek. A czél meghatározásából látszik, hogy a kereskedelmi-reáliskola többet várt ugyan a maga növendékeitől, mint a polgáriskola s talán túlságos vérmes reményeket is fűztek az ott megszerezhető ismeretek értékesítésétől, különösen a legutóbb emiitett czélok megnevezésével. Az uj tanintézet végeredménye mégis az lett, hogy a polgáriskolának versenytársa akadt. A kereskedelmi-reáliskola első és második osztályába az első iskolai évben, 1871 — 72-ben 46 tanuló iratkozott be; a polgáriskola növendékeinek száma az előző évi 80-ról hirtelen 34-re szállott alá. A következő évben talán a kereskedelmi-reáliskola példáját követve a polgáriskola is felvette legalább rendkívüli tantárgyként a- franczia nyelv tanítását. Bizonyára nem ezért, hanem egyéb okok miatt a növendékek száma ismét 57-re emelkedett; de azért be kellett látni, hogy egymás mellett a két tanintézet meg nem állhat. A maga erejéből egyik tanintézet sem tudott megélni. A város anyagi támogatására mindkét tanintézet fentartói reá szorultak. Az 1872—73. iskolai évben már belátták, hogy a helyzeten változtatni kell. Időközben a polgári és reáliskolák czéljára és ezek egész szervezetére vonatkozólag is nagyon tisztultak a nézetek. A helybeli lapok utján is több oldalról fejtegették az ügyet s javasolták sőt csaknem követelték, hogy a polgáriskola rendezetlen ügyét végre-valahára rendezni kell. Ily körülmények közt merült fel a gondolat, hogy a kereskedelmi testület állami és városi segélylyel a maga kereskedelmi-reáliskoláját alakítsa át kereskedelmi középiskolává, a város pedig a polgáriskola alapjának átvételével és felhasználásával állítson fel egy erőteljes és a korviszonyainak mindenben megfelelő főreáliskolát. Oly időben merült fel ez a terv, midőn a reáliskolák gyors fejlődésnek indultak, s midőn az állam több községtől saját kezelésébe vette át a régibb reáliskolákat, vagy önmaga a községek vagy vármegyei hatóságok támogatásával újonnan alapított hasonló tanintézeteket. A reáliskola szervezésére és a polgáriskolai alap átvételére a tárgyalások csakugyan már az 1873. év elején megkezdődtek. Fazekas Sándor.