Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

18 A politikai napi lapok, folyóiratok, szakközlönyök és vidéki helyi lapok, csak nem kivétel nélkül, különös szeretettel foglalkoztak a nemzet anyagi és szellemi életének fejlesztését czélzó nézetek fejtegetésével Debreczen város közönségének többsége akkor tájban azon politikai nézetek felé hajlott, melyeket a Jókai által szerkesztett „ Ilon" hirdetett. Ez a lap volt közlönye azon párttöredéknek, mely utóbb az országgyűlésen balközép néven tekintélyes párttá alakult. Talán egy magyar lapban sem jelent meg annyi czikk a magyar nemzet anyagi és szellemi fejlődésének előmozdítására szolgáló eszközökről, mint a mennyit a .,Hon" közölt 1863. körül. Maga Tisza Kálmán is, a kire Debreczenben még teljes bizalommal hallgattak, Jókainak ezen népszerű lapjában tette közzé a közgazdasági és művelődési érdekeinket fejtegető czikkeit. Debreczennek is volt már helyi lapja, a „Hortobágymely az 1801. évi november hónapban indult meg és a magyar szellemi és anyagi élet fellendítése ügyében igaz lelkesedéssel buzgólkodott. Ez a lap már 1802 május hónapban igy ir: „Ideje volna már belátnunk, hogy műipar és kere kedelem nélkiil a tökéletesedés utján óriási léptekkel haladó nemzetekkel lépést tartanunk lehetetlen, s hogy elmúlt az idő, melyben kitűnő szorgalmú és előmenetelii gyermekeinkre nézve a kereskedelemmel és műiparral való foglalkozást lealacsonyitónak tekintsük. Ha valamely nagy eredménynyel kecsegtető iparvállalat hasznosságának és szükségességének belátásáig és életbe léptetésének elhatározásáig eljutottunk: a kivitelre messziről kell szakembereket hozatnunk, kik nem rikán azon kezdik, hogy járatlanságunkat kizsákmányolják. — Nem azt akarom én mondani, hogy a Corpus Juris és egyéb, lelkületünkkel csaknem egybeforrt tudományok tanulásával egészen felhagyjunk, csupán azt óhajtom, hogy a műipar elsajátítását is szemünk előtt tartsuk és szellemgazdaságunkból annak müvelésére is fordítsunk valamit." Ugyanezen lap 1863. január 4-én, hasonló hangon tartott czikkben panaszkodik, hogy az elmúlt év folyamán az iparos élet a városban semmi fontos iparüzlettel nem gyarapodott Aztán pedig igy folytatja: rAz iparos iskola nem léte is igen érezhető hiány, mert a most fennálló iskolákban minél kevesebb tanittatik olyan, a mi iparosaink leendő életkörébe vágna, és a legtöbb gyermek csak ugy találomra hagyja ott az iskolát és vállalkozik valamely mesterségre Egy hónappal utóbb, 1863. februárban, Tisza Kálmán is hasonló szellemben, igy ir a „Hortobágy" 8. számában : „Két fő eszköz van, a mi biztosithatja, hogy a magyar a többi nemzetek közt számot tegyen: az anyagi jólét és szellemi műveltség. E kettőt lehetőleg emelni, nevelni mindnyájunknak kötelessége. Fel kell állítani mielőbb a népnevelés terjesztőit, a kellő szánm elemi iskolákat, pártolni kell a magasabb műveltséget terjesztő intézeteket, összmüködésre birni a létező gazdag szellemi erőket, s fejleszteni kell az ipar, — és pedig első helyen a gazdasági ipar felvirágoztatására szükséges eszméket. Ezen az uton lesz Debreczen szellemileg és anyagilag nagygyá, egész vidékének jóltevőjévé." Hasonló tartalmú czikkek közül még csak kettőt említek meg, az egyik a „ Vasárnapi Újság"-han, a magyar közönség kedvelt képes hetilapjában