Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

19 1863-ban jelent meg. Benne a czikkiró a haladás egyes jeleiről, igy különösebben az anyagi jólét emelkedéséről és gazdasági fejlődéséről szólván, igy ir: „Különben ezen termékeny és nekünk elég nagy Magyarországon bőven feltalálhatjuk azon eszközöket, miknek czélszerü felhasználásával anyagi helyzetünket folyvást javíthatjuk. Nem történhetik ez rögtönözve, a saját hibánkon kivül elkövetett százados mulasztások után. Tudjuk, hogy a kik velünk rendelkeztek, oly iskolai rendszer jármába veiének mindnyájunkat, hogy a magyar emberből lassanként csupa prokator nemzetet nevettek : az alatt pedig a beköltözött idegenek a kereset-ágak legjövedelmezőbb nemeit lefoglalták, meggazdagodtak s most az ujabb nemzedék, tízszeres szorgalommal, kitiiréssel és erőfeszítéssel kénytelen versenyezni azokkal, a kik előttük a tejfelt már leszedték.'

1 A másikat Kautz Gyula, a tudós nemzetgazdasági iró és egyetemi tanár akkor irta, midőn a londoni világkiállítás tanulmányozásáról számol be. Ozikkének ide vonatkozó része ez: „Egy továbbá nélkülözhetetlen kelléke és fel/étele ipari előbbre haladásunknak a reál-, és technikai oktatásügy tökélelesbifése, szélesebb alapokra fektetése, az anyagi munka és mű/a ni foglalkozás nagyobb megbecsülése, a reál- és technikai tanárok társadalmi és anyagi helyzetének javítása, kitűnő szaktudósoknak vagy nagyobb reményekre jogosító ipartanodai növendékeknek külföldön utaztatása," Még több ily tartalmú czikket is idézhetnék. De azt hiszem, hogy ez is untig elég annak megítélésére, hogy mily viszonyok közt és mily meggyőződés mellett határozta el a gőzmalom választmánya, bogy miként örökíthetik meg a gőzmalom érdemes két igazgatójának, Csanak Józsefnek és Szabó Lajosnak emlékét. A „Hortobágy" 1803. október 25-én kiadott számában hozta legelőször a hírt, hogy az „István" gőzmalom választmánya a kapott megbízáshoz képest október 22-én tartott ülésében, a Debreczenben felállítandó reáliskola alapjára, 10,000 frtot szavazott meg azon nemes eszmétől vezéreltetve, hogy a gőzmalom a többször nevezett igazgatóknak a társulat javát oly szépen előmozdító sikerdtis működésükért elismerését legszebben ugy fejezheti ki, fáradozásuknak legtartósabb jutalmát akként adhatja meg, ha a Debreczenben felállítandó reáliskola megnyitásához veti meg az első alapot és egyidejűleg reményét fejezi ki a nevezett lap, hogy „a városnak és vidékének egyes nemesebb gondolkozású polgárai is egész lélekkel fognak közreműködni és tehetségük szerint meghozni a jótékonyság oltárára a hazafiúi áldozatot, hogy az eddig sajnosan nélkülözött reáliskola alapjából mielőbb kiemelkedjék és örök időkre virágozzék." A gőzmalom társulat, miként a közölt alapítólevélből kitűnik, csak 1861. augusztus hónapban nyújtotta be ajánlatát a tiszántúli egyházkerület közgyűléséhez, de ugyanakkor kijelentette, hogy a tervezett iskolát már az 18C4. év őszén október hónapban kívánja megnyittatni s e czélból a megszavazott 10,000 írtnak kamatját 1864. január 1-től kezdve az egyházkerület rendelkezésére bo2*