Állami főreáliskola, Debrecen, 1895

30 5. Különböző történelmi adatok. a) Az iskola fejlődése egészen rendes. A tanulók száma — mióta a tanintézet nyolez osztályúvá lett — folytonosan és egészen szabályszerűen szaporodik. A szaporodás legfeltűnőbb az alsó osztályokban ; de az alsó osztályú növendékek számának gyarapodásából természetesen következik a felsőbb osztályok népességének növekedése is. így például a VI. osztályban ezen iskolai évben 24 volt a tanulók száma, holott eddig sohasem volt több 13-nál, sőt a legtöbbször csak 7-9 közt váltakozott. A második osztályban is a tanulók száma már két izben emelkedett tul a törvényes létszámon, a mi ez osztály mellé a parallel osztály felállítását szükségessé tette volna ; de a ministerium, a második parallel osztály megnyitását, ugy látszik, a már érezhető tanár-hiány miatt, sem 1895-ben, sem 1806-ban nem engedte meg. Az osztályok tekintetében tehát az intézet állapota változatlan maradt. b) V á 11 o z á s a t a n á r i s z e m é 1 y z e t számában nem történt, a rendes tanárok száma, az igazgatóval egyiitt, csak 13, vagyis csak annyi, a hány tanár egy nyolez osztályú középiskola ellátására szabályszerint szükséges. Egy helyettes tanárra az első parallel osztály kellő ellátására okvetlenül szükség lett volna; de a ministerium alkalmas tanerőt nem tudott kiküldeni s a tárgyak felosztását a rendelkezés alatt álló rendes tanárok közt kellett felosztani. A tanári személyzetben névszerint annyiban törtéut változás, hogy dr. Bruckner Ernő orvos ur, a ki a tanintézetben iskolai orvosként és mint az egészségtan rendkívüli tanára 1892. évi február óta működött, másnemű nagy elfoglaltsága miatt ezen állásáról lemondott és a nagyméltóságú minisztérium 1895. november 29-én 60,7 75. szám alatt kelt rendeletével dr. Varga Emil gyakorló orvost nevezte ki. Egyébként a tanárok ugyanazok, kik az előbbi tanévben voltak. c) A beírások és a tanulók száma. A nagyméltóságú vallás-és közoktatásügyi m. kir. minisztérium, a hazai népesebb középiskolákban, hogy a tanév kezdetén előfordulni szokott tolongásnak elejét vegye, s hogy esetleg a szükségesnek látszó parallel osztályok megnyitása ügyében is határozottan lehessen rendelkeznie, 1895. évi február 17-én kelt 1894. évi 50,607. számú rendeletében elrendelte, hogy a beirást az uj tanévre az előző tanév végén július 1—5. napján kezdjük meg. Az ily czélból júliusban megtartott beírással azonban a kitűzött czélt néni értük el; mert julius hó első hetében a beírás bezártáig, mindössze csak 7:-l-an iratkoztak be. A tanulók többsége az uj tanév kezdetén folytatott beírás alkalmával jelentkezett. Szeptemberben a fölvétel bezártáig bejegyeztetett 309 tanuló. Ez a szám, később a felsőbb tanhatósági engedélylyel felvett rendes és magántanulókkal együtt 319-re emelkedett. E szerint a tanulók száma az előző évi számhoz képest 21-el emelkedett. Legnagyobb a változás a VI. osztályban, melyben most 2l tanuló volt, holott az előbbi évben még csak 13. A többi osztályokban a változás jelentéktelen, vagy épen nincs. d) Az iskolai év megnyitása és a tanítás menete egészen