Állami főreáliskola, Debrecen, 1890
10 takarékosság alkalmazása lett a jelszó. Debreczen város közönsége e szerint nagyon kedvezőtlen időpontot választott a maga ügyének felterjesztésére. Városunk fáradhatatlan polgármestere többször járt ugyan a közoktatásügyi minisztériumnál s részint magán buzgolkodásból, részint megbízás folytán, megkisérlette, hogy a minisztériumot nyilatkozatra birja. De azért az ügy csak nagyon lassan haladt előre. Csaknem egy egész év telt el addig, mig a városi közgyűlés feliratára válasz érkezett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak 1886. évi május hó 4-én kelt s Trefort miniszter által aláirt azon leirata, melyet ezen ügyben Debreczen sz. kir. város közönségéhez ' g* 8 8 8 3 5 ° szám alatt intézett, egész terjedelmében a következő: „Hajlandó vagyok a debreczeni városi reáliskolát az állam kezelésébe átvenni. Ki kell azonban jelentenem, miszerint a rendelkezésemre bocsátott javadalmi összegek korlátoltsága miatt e czélra tetemes áldozatokat nem hozhatok." „ Különösen hangsúlyoznom kell, miszerint elvárom, hogy Debreczen város közönsége a reáliskola számára a paedagogiai követelményeknek teljesen megfelelő épület előállításáról és annak jókarban tartásáról gondoskodni és az egész tanintézet ellátására évi járadékban jelentékeny áldozatot hozni fog. 1 1 „Felhívom ennélfogva a város közönségét, vonatkozással az ezen ügyben m. évi julius hó 9-én 139. sz. a. kelt beadványára, miszerint az iránt, vájjon a reáliskola számára mily épületet képes állítani, jelezve körülbelüli összeggel, továbbá mekkora évi pénzbeli járulékkal lesz hajlandó az intézet fentartásához hozzájárulni, — ide mielőbb jelentést tenni szíveskedjék." A minisztérium ezen leirata 1886. évi május hó végén előbb a reáliskola felügyelő bizottságának, utóbb pedig a felügyelő bizottság kivánatára a jog- és pénzügyi bizottságnak adatott ki véleményadás vagy javaslattétel végett. A jog-és pénzügyi bizottság május 31-én tartott üléséből a következő véleményt fogadta el: „ A felolvasott miniszteri rendeletben számszerűleg nincsenek meghatározva azon fizetési és egyéb feltételek, melyek mellett a városi reáliskolának állami kezelés alá vétele kilátásba helyeztetik, hanem a város közönsége jelentéstételre hivatik
