Állami főreáliskola, Debrecen, 1890
11 fel az iránt, hogy a reáliskola számára mily összegbe kerülő épületet lesz képes kiállítani s mekkora évi pénzbeli járulékkal fog az intézet fentartásában résztvenni? — Ezen bizottság a reáliskolai felügyelő bizottságnak közölt véleményét egész terjedelmében magáévá teszi, s a maga részéről is a már ösmert indokokból mindenesetre kieszközlendőnek véli, hogy a városi reáliskola kiegészíttessék és állami kezelésbe átadassék. Ezen czél elérésére szükségesnek tartja, mindenek előtt ösmerni azon minimális föltételeket, melyek mellett a kormány az iskolát állami kezelésbe átvenni hajlandó, hogy a város a véleményezés végett kiadott miniszteri felhívás folytán a maga ajánlatát oly módon és olyan összeggel tehesse meg, hogy a tárgyalás fenn ne akadjon, hanem az ajánlat elfogadtassák, vagy pedig további egyezkedésre alapul szolgáljon. — Ennélfogva javasolja a bizottság, hogy mielőtt a tanács a közgyűlés elé érdemi javaslatot terjesztene, a polgármester ur a minisztérium minimalis föltételeinek szóbelileg leendő kipuhatolásával megbizassék, s ezen czélból azon minisztériumhoz értekezés végett minél előbb felküldessék, mely eljárás eredménye ezen bizottsággal közöltetvén, annak alapján a bizottság az érdemi javaslatot meg fogja tenni." — (-ffj igt. sz. a. a városi levéltárban) Ezen megbízás alapján a polgármester már június hó elején felutazott a fővárosba, s a föltételek főbb pontjaira vonatkozólag kellő tájékozást szerezni megkisérlette. Eljárása eredményéről már junius 25-én beadja jelentését a városi tanácsnak. A jelentés egy része az ügy intézőiben némi lehangoltságot keltett, mert a minisztérium által akkor kifejezett követelések egy részét túlságosan magasnak és teljesithetetlennek tartották. A minisztérium egyik főtisztviselőjének a középiskolai ügyek előadójának nyilatkozata szerint — a városnak az épületen, s a reáliskola meglevő felszerelésein kivül adnia kellett volna az épület teljes butorzati felszerelését, s azonkívül még évenkint 11 —12 ezer forintot az évi fentartási költségek fedezésére. A kivánt hozzájárulási összeg túlságos niügas voltán kívül más nehézség is merült fel. A városi hatóság ugyanis a reáliskola számára emelendő ház helyéről még az iskola első szervezése idején, 1875-ben, olyképen gondoskodott, hogy az ev. ref. egyháznak a város középpontjában, a főiskola tőszomszédságában levő üres telkére akarta építeni együtt egy nagy épülettömegben a
