Állami főreáliskola, Debrecen, 1889

A felsőbb osztályokra ma még aránylag véve is több tanuló esik a gymnasiumokban, mint a reáliskolákban ; de azért az összes osztályok számát tekintvén, a kétféle közép iskola látogatottsága közt még sincs oly nagy különbség, mint ahogy némelyek emlegetik. Ugyanis ha a hazai gymnasiumok és reáliskolák összes osztályainak számát együtt veszsziik, akkor a gymnasiumokban egy-egy osztályban átlag 34, a reáliskolákban pedig 30 tanuló vanPedig a reáliskolák népessége még most sem érte el a normális magasságot. A mostani hetedik és nyolczadik osztály növendékei ugyanis az első osztályban a< 1882, illetőleg az 1883. évben iratkoztak be; tehát abban az időben, mikor a reáliskolák jövője még nem volt törvény által biztosítva. A reáliskolákban a felsőbb osztályok most nem is lehetnek népesek, mert azok, a kik most a felsőbb osztályokban tanúinak, már az alsóbb osztályokban is kevesen voltak. A rokonságban levő két középiskola látogatottsági arányszámát igazságosan majd csak akkor hasonlíthatjuk össze, ha majd a reáliskolai alsó osztályok mostani nagyobb számú népessége is feljut a felsőbb osztályokba. Annak megtörténtéig nagyon hamis következtetéshez jutunk az összehasonlítás alapján. Az itt felsorolt néhány adat és a megemlített körülmények már magukban is világosan mutatják, hogy mily hamis alapból indúlnak ki azok, a kik a reáliskolákról azt állítják, hogy a közönség nem kedveli őket, s hogy népességük ezért csekélyebb, mint a gvmnasiumoké. A szülők és a tanúló ifjúság tartózkodása nem onnan ered, mert a gymuasiumot a reáliskolánál talán jobb tanintézetnek tartja, s nem is onnan, mint ha talán a műveltség és boldogúlás elengedhetetlen követelményének tartaná a latin és görög nyelv tanúlását. A nagy közönség nem így gondolkozik. A szülők és tanúló ifjúság tartózkodó magatartásának más oka van. A szülők nagy része fiát csak azért járatja gymnasiumba, mert ott tanúiván, több kedvezményben részesül s mert a gymnasiumokhoz kényelmesebben hozzá jut. A tanúlók közül is a többség csak ímmel-ámmal tanúlja a latin nyelvet, még inkább a görögöt; közülök igen sokan szívesen szentelnék a két holt nyelv tanúlására fordított időt egészen, vagy részben a német vagy franczia nyelv tanúlására, melyekről jól tudják, hogy a gyakorlati életben több hasznát vennék, mint a latinnak és görögnek. És ez módjukban is állana, ha nem a gymnasiutnban, hanem a reáliskolában végeznék középiskolai tanulmányaikat; azonban a középiskolai tanulás kezdetén azt is figyelembe és számításba szokták venni, hogy a gymnasiumot végzett tanúlók szabadon mehetnek minden tudományos képzettséget kívánó pályára, holott a reáliskolai tanúlók a tudományos pályák megválasztásában még ma is korlátoztatnak, régebben pedig még jobban is korlátoztattak. A közönség egy része tehát ezen okból mellőzi a reáliskolákat, habár ezeknek tanítási rendszerét helyesebbnek, czélravezetőbbnek ítéli is.