Állami főreáliskola, Debrecen, 1889

12 nem is tudnak képzelni: azt szeretik hirdetni, hogy a reáliskolák speciális német intézmények, s hogy ezeket nálunk, minden igazi szükség nélkül a német kormány a germanisatio terjesztésére honosította meg az absolut kormányzat idejében. Hát az igaz, hogy ezen tanitézeteket nálunk csakugyan az absolut német kormány kezdeményezte, s hogy, míg módjában volt, a germanisálásra is felhasználta. És én mégis merem azt állítani, hogy az igazi nemzeti egységes középiskola csakis a mostani reáliskolából fejlődhetik ki, mint legtermészetesebb alapból, még pedig olyképen, hogy annak a most még csak tervezett vagy képzelt egységes középiskolának I. osztályában csak a magyart mint anyanyelvet, a többi alsó osztályaiban is csak élő idegen nyelveket fognak tanítani. A latin nyelv tanítása a tervezett egységes középiskolában bizonyára nem hamarabb, csak az ötödik osztályban fog megkezdődni. A reáliskolákban még alig 2-3 éve tanítják a latin nyelvet, csak mint rendkívüli tantárgyat, s már most, is bebizonyosodott, hogy megtanúlására, a mily mértékben ma van rá szükségünk, tökéletesen elégséges négy év is, s hogy nagyon is fölösleges 8 éven át 49 órát pazarolni reá, a többi sok hasznos tudni valók tanításának és tanúlásának elhanyagolásával. Az ekként szervezendő egységes középiskola egyesítené magában azon kellékeket, melyek most a gymnasiumokban és reáliskolákban különkülön megvannak ugyan, de a melyek vagy az egyik vagy a másik részben a gymnasiumban is, állítólag a jelen szervezet mellett a reáliskolában is, hiányosan lelhetők fel. Meglenne benne az ideális, meglenne a reális képzés lehetősége egyiránt, bár talán nem egyenlő mérték szerint. A mi véleményünk szerint a leendő egységes középiskolában az első és második osztályban czélszerüen nem lehet, de nem is szükséges mást tanítani, mint a mit most a reáliskola első osztályában tanítunk. Sőt mi azt hiszszük, hogy az első osztályból még a német nyelv tanítását is ki lehetne hagyni, vagy legalább terjedelmében lehetne korlátozni. A negyedik elemi osztály végzése után az I. és II. osztályba felvett tanúlók az anyanyelv grammatikájában és mondattanában nem valami erősek még. Az első évben rendelkezésre álló idő nagy részét erre kellene fordítani. Ha a gyermek az anyanyelv szerkezetének ösmertetése utján a nyelvtan és mondattan egyetemes kategóriáival és törvényeivel kellőleg megbarátkozott, akkor már könnyebben boldogul és gyorsabban haladhat az idegen nyelv tanúlásában is. Ezen okból mi úgy véljük, hogy a német nyelv tanulásának megkezdését bátran lehetne a második osztályig elhalasztani. Ez esetben csak a nyelvtani formák képzése, s a s/óanyag emlékezetben tartása okozna nehézséget, holott most az is, hogy a gyermek még a grammatika és mondattan egyetemes alapfogalmaival sincs tisztában s mégis már egymástól nagyon eltérő törvényeken alapúló két nyelvet: az anyanyelvet és egy idegent kell egyszerre és párhuzamosan tanúlnia. Ez aligha nem egyik sarkalatos hibája a mi középiskoláink szervezetének.