Állami főreáliskola, Debrecen, 1889
13 Az olasz és franczia nemzetet, de sőt még a németet vagy angolt is, mi nem vehetjük irányadóul e tekintetben; mert azoknak akár a latin nyelvet akár valmelyik élő idegen nyelvet kezdik az anyanyelvvel együtt tanítani, többé kevésbbé rokon nyelvvel van dolguk. Tehát nem kell küzdeniök azon nehézségekkel, melyekkel küzdünk mi magyarok, kiknek nyelve jobban elüt a többi európai müveit nemzetekétől. A mi véleményünk szerint tehát a helyesen szervezett egységes középiskolának nem lehetne más kezdete, mint a mostani reáliskola első két osztálya, melyen legfölebb annyit lehetne változtatni, hogy a német nyelv tanításának megkezdése vagy a II. osztályra elhalasztatnék, vagy terjedelemben korlátoltatnék. A többi tantárgyak név szerint is, terjedelemben s megmaradnának úgy, a mint most a reáliskola tantervében előfordulnak. A leendő gazda, iparos és kereskedő számára nem tartjuk szükségeseknek a latin nyelv ösmeretét. Ez eddigi fejtegetéseinkből is kitűnik. Azonban ha akár költség kímélés tekintetéből, akár más okból, az egységes középiskolák létrehozatalát okvetlenül szükségeseknek látják a határozásra hívatott közegek: nem tartanok orvosolhatatlan bajnak, ha a latin nyelv tanítása, a mostaniaknál korlátoltabb óraszámmal, már a harmadik osztályban kezdődnék meg. Ezen osztályban ugyan még bizonyára igen nagy számmal vannak olyan tanúlók, kik a latin nyelv ösmeretének éppen semmi hasznát nem vehetnék; de az eddig hangoztatott panasz egyrészét igy legalább megszüntetnék, s már ezen esetben is közelebb jutnánk azon sok oldalról hangoztatott szándék valósításához, hogy a középiskola alsó 4 osztálya egyiránt szolgáljon a gyakorlati élet és a tudományos előképzés czéljainak. A négy alsó osztály már így is jobban megfelelne a maga feladatának, mint a hogy a gymnasiumok a mostani szervezet mellett megfelelnek. A mi meggyőződésünk szerint a latin nyelv tanítása még ekkor is korábban ke7dődnék, mint kezdődnie szükséges; de azért a most oly feltűnőleg érezett bajon legalább részben már segítve volna. A mi véleményünk szerint csak ilyen formán lei etne az egységes középiskola kérdését úgy oldani meg, hogy a gymnasialis képzésnek me felelően a görög, a reáliskolai képzésben pedig a franczia nyelv, melyekhez a két irány képviselői a maguk érdekében erősen ragaszkodnak, az egységes középiskola tantervében legalább a felső négy osztályban megmaradjanak. Az már bizonyos, hogy egységes középiskolát bifurcatio nélkül létesíteni nem lehet. A bifurcatio (ketté ágazás) hamarabb, mint az ötödik osztályban, nem kezdődhetik. A gymnasiális vagy humanisztikus középiskola az ötödik osztályban kezdené a görög nyelv tanulását s általában több időt s nagyobb gondot fordítana a nyelvészeti vagy széptudományi ösmeretek megszerzésére.