Állami főreáliskola, Debrecen, 1887

5 több is előfordult, akkor felületes eljárás volna a többiek mellőzésével csak egyfélét vizsgálni; az egy-egy csoportba tartozókat külön-külön inind megfigyeljük. Bevezető kérdés az. hogy miért szép, vagy micsoda szabályosság van benne? Mindez puszta megnézés által is megállapítható, s a gyermekek rajzolás közben maguktól is észrevették ; az idomok sraffirozására is lehet az utasítást ugv adni, hogy az idom tulajdonságait feltüntessük. De ezzel nem elégedhetünk meg, hanem megmérjük minden oldal hosszát, constatáljuk, ha vannak párhuzamos oldalak, végre megmérjük a szögeket. A synthí.'tikus eredmény egy fogalom, illetőleg annak a definitiója lesz. Itt különösen a sietéstől kell óvakodnunk, az elhamarkodás az alaposság rovására történnék; így p. o. elhamarkodás volna egy rajzból a négyzet és téglán}' fogalmát megállapítani; vagy p. o. a rhombus fogalmát csak akkor abstraháltatjuk, ha már rajzoltunk különböző szinü, kisebb-nagyobb, keskenyebb és szélesebb rhombusokat különböző helyzetekben. Hogy valamely idom fogalma elég világosan áll-e már a gyermekek előtt, azt a tanár abból Ítélheti meg, hogy a középszerű tanulók is képesek a tulajdonságait hosszas nógatás nélkül elszámlálni. Ekkor a definitiót egy tanuló diktálása mellett füzetekbe írják a tanulók, nem azért hogy majd onnan megtanulják, hanem azért, mert igy a gyermek jobban érzi, hogy ez az eredmény és fontosabbnak tartja. Különben is czélszerü a hosszas tárgyalásokat ilyen bejegyzésekkel megszakítani. A gyermek izgékony természetű, s megunja a mozdulatlanul egy helyben ülést, azért minden órán tenni is kell valamit ; többnyire rajzolunk is, beszélünk is egy-egy órán, az elméleti fejtegetésre szánt órán pedig beirjuk a definitrókat. Asscciatiónak minden idom befejezése után van helye: miben egyezik a rhombus a nég)zettel, miben tér el tőle, miben a téglánynyal stb.; de nincs helye az ilyen összehasonlításnak valamely idom tárgyalása közben, mert ez a felfogás világosságát zavarná. Mikor aztán előfordult p. o. a négyszögek minden faja, akkor különórát szentelünk az összefoglalásnak, mely egyszersmind osztályozás. Kiemeljük az osztályozás szempontjait; p. o. a négyszögeknél az egyenközü oldalpárok száma, azután az oldalok és szögek egyenlősége. A systema ez lesz: ÜSTég-yszög- z Parallelogramma, Trapéz, Trapezoid, 1. Négyzet, 2. rhombus, I. egyenszáru, 1. deltoid. 3. téglány, 4. rhomboid, 2. általános, 2. általános. Ennyit a tanulók be is jegyeznek a füzetbe. Ezt aztán fel is olvastatjuk, de nemcsak a puszta neveket, hanem a tanuló emlékezetből mindegyikhez hozzámondja, a mit róla tanultunk. P. o. a parallelogramma oly