Állami főreáliskola, Debrecen, 1887

4 E szerint négy fokozatot kiilünboztetünk meg a tanítás menetében: analysis, synthetis, asscciatio és systema. Az előttünk álló tárgyban, a tanítás objectumában minden részt vagy egyedet megeleme/ünk (analysis); azokat, melyekben közös sajátságokat fedezünk fel, egymásmellé állítjuk (synthetis), miáltal fogalmakat nyerünk ; ezeket a fogalmakat ismét egymással hasonlítjuk össze (associatio), s megállapítjuk miben egyeznek meg és miben különböznek ; ezen összehasonlításból kiderül, hogy hogyan lehet a tárgyalt fogalmakat osztályokba, alosztályokba stb. sorozni, azaz systemába állítani. Azonban általános paedagogiai követelmény, hogy mielőtt csak az analysisbe is belefoguának, a gyermeket arra előkészítsük, lelkét a tárgy felvételére fogékonynyá tegyük; ezt ugy érjük el, ha sikerül a gyermekekben a tárgy iránt érdeklődést kelteni Arra minden tanár számithat, hogy mikor először lép az osztályba, be fog következni a „conticuere omnes", minden szem felé fog fordulni, s lesni fogják ajkáról a szót; hogy mi lesz azután, az néha már az első benyomástól is függ. A geometriára nézve ez a kérdés is megvan oldva; a diszitményi rajz igen érdekes tapasztalati kör, s kiválóan alkalmas arra, hogy a magukban véve érdektelen geometriai idomokat vonzó alakban mutathassuk be. Ha definitiókkal vagy puszta idomok bemutatásával kezdenők a tanítást, akkor sok tanulóban mindjárt eleve idegenkedést keltenénk a tárgy iránt; ellenben arra minden gyermeknek van kedve, hogy egy tetszetős diszitménynek a mását lerajzolja. Még fokozza az érdeklődést, ha a diszitmény olyan, amilyent, vagy a melyhez hasonlót a tanulók láttak valahol (ablak diszitmény, padozat minta stb.). A bemutatott mintát mindenekelőtt meg kell elemezni; ezt a tanulók indokoltnak látják, mert e nélkül nem tudnak a raj/oláshoz hozzáfogni. Könnyen észreveszik, hogy az egé.-z minta alapja egy (négyzetes) háló, melyben ferde irányokban is vannak párhuzamos vonalrendszerek, s hogy ezek különféle idomokat zárnak be. A tanár előtt a tulajdonképeni czél az, hogy a gyermekek ezeket az idomokat megtanulják. Azonban nem szükséges, hogy ezeknek a leírása is megelőzze a rajzolást, mert egyrészről a tanulók némi útbaigazítás mellett anélkül is képesek az egész rajzot elkészíteni, másrészt meg az első osztály rendszerint nagyon népes, s félő, hogy ha sok és feleslegesnek látszó beszédekkel tartjuk őket, mii.or rajzolni szeretnének, egyes tanulók türelmetlenkedni kezdenek Ha a gyermeknek valami tetszett, akkor későbben is szívesen foglalkozik vele, némelyik nem győz róla eleget beszé'r.i. Azért ha a rajz szép volt és jól sikerült, akkor a gyermeknek kedve telik benne; ez az érdeklődés az a tőke, melyet a tanár gyümölcsöztet Most már szivesen veszik a tanulók az idomok megelemzését. Nem lehet a dolgot mindig ugy intézni, hogy egy rajzban mindig csak egyféle idom, p. o. rhcmbus szerepeljen. Ha