Állami főreáliskola, Debrecen, 1887
24 nőnk azon körülményt, hogy az alsóbb és felsőbb oktatás a középiskoláktól abban az időben nein volt oly határozottan elkülönítve mint mai napság, a különböző fokú tanintézetek közt a határvonal nem volt oly szigorúan megvonva, mint jelenleg. Nem egy gymnasium volt az országban, melyekben az elemi-oktatás szerves összefüggésben volt a gymnasiumi osztályokkal; más gymnasiuinokban viszont oly tantárgyakat is tanítottak, melyek tulajdonképen már nem is gymnasiumi tantárgyak, hanem szaktudományba tartozó ösmeretek voltak, s így az akadémiák vagy egyetemek tanítási körébe vágtak. A gymnasiuinoknak különben is nagy rés/.t olyan a tanrendszerük, mely szerint a gymnasiumi oktatást betetőző bölcsészeti tanfolyam részben az akadémiákat pótolta, mert ezen osztályokban oly tantárgyak tanításával foglalkoztak, melyek jórészben a gyakorlati élet követelményeinek kielégítésére szolgáltak. Másrészről a mult század viszonyainak helyes megítélésére szükséges tekintetbe venni még azt is, hogy abban az időben a közhivatalok betöltésénél a felsőbb tanintézeteknek, így nevezetesen az egyetemnek vagy akadémiáknak előleges látogatását nem követelték anynyira mint most, hanem a gymnasialís képzettséggel bíró egyéneknél a legtöbb hivatal betöltésében elégségesnek tekintették a közszolgálatban, a gyakorlati ösmeretek megszerzése utján nyert képességet. A magyar rendeknek szeme előtt is tehát ugyanazon czél lebegett a közoktatás reformálását sürgető felterjesztésük készítése alkalmával, a mely czélt ugyanezen időtájban a weimari gyuinasium átalakítása, s néhány évvel későbben, Brnunschweigban szervezett Co 11 eg i u m C a ro 1 i n u m felállítása által, ezeknek tervezői elérni akartak. Ezeknek is az volt czéljuk, hogy az általuk nevelt ifjakban, politikai, katonai gazdasági, kereskedelmi életpályán a hazának hasznos szolgálatot tevő polgárokat neveljenek, s tanintézetük tantervét ezen czélnak megfelelőlog készítették, a tanítandó tantárgyakat is ugy választották meg. 1) A magyarországi rendek, akadémiának nevezték ugyan ama tanintézetet, melynek felállítását, a közoktatás gyakorlatiasabbá tétele, s a közhivatali szolgálat jobbítása végett ohajtották; de azért a javaslatukban tervezett tanintézet aligha lett volna felsőbb iskola, vagy legalább is nem olyan, milyenek a mostani akadémiák, melyekbe csak a középiskolák bevégzése után vétetnek fel a íiatalok. Ezt némi részben következtethetjük a weimari és braunschweigi iskolák szervezetéből is, melyek habár a gymnasiummal egyenlő rangú középiskolák voltak, mégis ugyanazt a czélt tűzték ki, melyet a magyar rendek az „Académia politica" számára kitíiz') Az összehasonlítás eszközölhetése végett utalok tanintézetünk mult évi Értesítőjében (2G ós 27. lap) közölt adatokra, a hol a weimari és braunschweigi iskolák számára kitűzött tanczélt röviden ösmertettem.
