Állami főreáliskola, Debrecen, 1887
25 tek. Bízvást állíthatjuk tehát, hogy a rendek javaslata szerint felállítani szándékolt „Academia politica" oly középiskola lett volna, mely részben a gymnasialis oktatást is helyetesitette volna, de más részről meg más hasonló rangú, vagy magasabb fokú iskola mellőzésével a nevezett állami, katonai és más közszolgálatra készített volna elő. A király bizonyára a rendeknek az imént ösmertetett bizottsági munkálata alapján és értelmében készített felteijes/tésie fogadta el és szentesitette az 172 3. évi 70. törvényczikket, melyben megígéri, hogy a rendek által elkészítendő javaslattól legkegyelmesebb jóváhagyását nem tagadaudja meg, ha a rendek majd a módot, a formát és az eszközöket is megállapítják, melyek a kitűzött ezél elérésére szükségesek. Az ország rendei a király által kivánt részletes javaslatot aligha dolgozták ki; az országgyűlések tanácskozásain ugyanis efféle ügyekkel azon időtájban nem foglalkoznak. A király azonban az idézett törvénvczikk végén tett azon igéretét, hogy a helytartótanácsot is ez ügyben kellő utasítással fogja ellátni, igyekezett legalább részben beváltani. A helytartótanács felterjesztésére egy bizottság neveztetett ki az iskolai ügyek rendezésére. Ezen bizottságnak azonban nem az oskolák belső szervezését, hanem inkább azoknak administrativ ügyeit és anyagi helyzetét tanulmányozni és rendezni volt hivatása. Ezen a téren pedig csakhamar oly irányra tévedt, hogy működését sokkal inkább ártalmasnak kell tartanunk, mint sem hasznothajtónak. Nevezetesen, midőn a tanintézetek fentartására szükséges alapok és kegyes alapítványok mibenlétét és ez utóbbiaknak felhasználását az országgyűlés óhajtása szerint vizsgálni kezdték, megkísértették a protestánsok iskoláinak ügyébe beavatkozást is, még pedig olyanformán, hogy fellépésük által a protestánsoknak nem csekély aggodalmat okoztak, miután nyilván való volt, hogy törekvésük ezen iskolák leszorítása, vagy teljes megsemmisítése. 1) Ezentúl III. Károly egész uralkodása alatt sem a helytartótanács kebelében, sem más országos hatóság vagy bizottság részéről seu mi oly intézkedés nem történt, mely a tanrendszer javítására vagy, a mi ezzel egyértelmű, a tanintézetek beléletének fejlesztésére szolgált volna. Legfölebb a királynak a kanczellár aláírásával is ellátott ama leiratát, melylvel az 173 i. évben az alsó vagy elemi és a többi oktatásügy javítása és rendezése ügyében hívja fel javaslattételre a helytartótanácsot, tekinthetjük olyannak ; de annak már nincs nyoma, hogy a helytartótanács az eme leiratban kifejezett királyi akaratnak miként kivánt és ') A helytartótanácsnak s a kebeléből kinevezett bizottságnak, valamint az ez által mozgásba hozott küldöttségeknek működését világosan és érthetően ösinertetik Molnár Aladár, id. munkájában és Révész Imre rAdalékok a magyar protestáns iskolák autonómiájának történetéhez" czimű értekezésében, mely eredetileg a „Sárospataki Füzetek" 1869. évi folyamában jelent meg.